Dance or die - NCT Dream

 

Ajánlott zene: Michael Jackson - Smooth Criminal

A játék elkezdődött. A fiúk fejüket, és teljes testüket lehajtva helyezkedtek el a talajon, hogy kiválaszthassák az aktuális embereket a feladat baljós lebonyolítására. Donghyuck és Jeno szíve nagyot dobbant, amikor rájuk mutattak, ugyanakkor lelkesen várták a többiek reakcióját, és csak remélni tudták, hogy a végén ők lesznek a győztesek. Tánc következett, minek hatására első lépéseik bizonytalannak hatottak, majd szépen lassan belejöttek a lágy mozdulatok rejtelmeibe, ámbár mindhiába. Jeno lebukott.

Nevettek rajta, amikor nem kapcsolódott be a saját részénél, így a fiúk előtt egyértelművé téve, hogy Ő az egyik ember, akit keresnek. Próbálta menteni a menthetetlent, bárgyú vigyorral arcán táncolt tovább, immár szorgosan követve a többieket, ütemre ringatózva dalukra. Kétségbeesett volt, hiszen kettejüknél más zene szólt, Donghyuck pedig nem tudott rajta segíteni, azzal saját magát keverte volna bajba.

– Nem én vagyok, nem én vagyok, nem én vagyok! – mantrázta Jeno, azonban szavai üresnek hatottak.

– Oké, ez egyértelmű, nem? Öljük meg – jelentette ki hidegvérrel Chenle.

– Tényleg nem én vagyok, higgyetek nekem!

– Nekem Haechan is gyanús – gondolkodott hangosan Mark.

– Ó, igazán, Kanada? Ennyire kedvelsz, hogy végig engem néztél?

– Baszki, hagyjátok már abba! Itt van egy biztos maffia, öljük meg, aztán jöhet a következő – határozottan csendült fel Renjun hangja, vele egyetértve pedig kiszavazták a rappert.

– Jaemin, te miért nem szavaztál?

– Ti sem gondoltátok komolyan, hogy a barátomra ujjal fogok mutogatni...

Nem foglalkoztak vele, tudták milyen lágyszívű, és hogy mindenkit megsajnált, ezért meg sem lepődtek arcára kenődött érzésein.

Pár perccel később a kiszavazott fiú visszatért műsörvezetőként, pici angyalka szárnyakkal a hátán, amely egyszerre varázsolt neki aranyos és helyes megjelenést. Nem látszott rajta az előbb átélt szörnyűség, na meg a fiúk előtt sem szerette volna mutatni csalódottságát, ezért egy gyönyörű, jókedvű mosollyal konferálta fel a következő kört. Ismét lehajtották fejüket a folytatáshoz, ugyanis ezen a részen Donghyucknak ki kellett emelnie egy játékost, akit a maffia meg fog ölni.

– Park Jisung – suttogta alig hallhatóan, viszont a mellette ülő Renjun így is okosan felfigyelt a hangra.

– Te idióta, legközelebb inkább mutass rá arra, akit ki akarsz nyírni, ezt még Kínába is hallottam volna!

– Mi? Te meg miről beszélsz? – igyekezett hárítani egy gyenge próbálkozással, azonban egy pillanat erejéig megfordult a fejében, hogy mindennek vége.

– Én mondtam! Megmondtam! – Mark hangja csendült fel nagy robajjal, miközben a gyanúsított fiúra mutatott.

– Srácok, ha én lennék a maffia, akkor Markot öltem volna meg. Egyedül Ő vádol engem, csak hogy magát védje, kétszer elrontotta a táncot is, én egyszer sem. Meg amúgy is utálom, miért hagynám életben...

– Úgy látszik, hogy a szerelmesek veszekedtek – Jisung próbálta  elfojtott nevetését kordában tartani, imádott az effajta párkapcsolati csatáknak szemtanúja lenni, ugyanakkor azzal is tisztában volt, mennyire fontosak egymásnak.

– Nem veszekedtünk, csak Mark félreértett valamit.

– Félreértettem volna, ahogy Sungchanra néztél?!

– Nem tehetek róla, nagyon magas, valahogy meg rá kellett néznem. Ha ennyire zavar, nőj nagyobbra – jelentette ki a tőle fiatalabb nyugodtan, fölényesebben. Sosem gondolta volna, hogy párja egyszer féltékeny lesz rá, de amíg fennállt ez a helyzet, kihasznált minden lehetőséget erre.

– Na jó, de akkor kit öljünk meg? Jaemint? – kérdezte Chenle, aki már alig várta, hogy vége legyen ennek az unalomnak.

– JAEMINIET NEM! – szólalt fel erélyesebben Jeno, amikor veszélyben érezte párját.

– Annyira véded, közben bármelyik percben képes lenne eldobni Renjunért – Donghyuck gúnyos hangja szakította meg a hirtelen beállt, heves csendet; egy kissé elvetette a sulykot, Ő is tudta, de minden erejével azon volt, hogy lemossa magáról még a gyanú árnyékát is.

– Hé! Ez így nem feltétlenül igaz, de azért nehéz választani kettejük között, na. Renjunie annyira csodálatos.

– Te pedig beteg vagy – szólalt meg az említett is.

– Jó ég, hát mondjatok már egy nevet, kit nyírjunk ki!

– Srácok – szólt a rendező –, szerintem vegyük az egészet újra.

 _____________________________________

Sziasztok! 

Nem tudom, inkább nem mondok semmit a novelláról, de ti majd ne kíméljetek XD Valamiért a fejembe vettem, hogy márpedig én akkor is valami kis vicceset akarok írni egy ilyen dalra, és hát ez egyből kipattant a fejemből drága Hecsink által. 

De tényleg, jöhet hideg-meleg

 

Na de egy kis háttérinformáció (Pannának):

 Koreában a maffia játék nagyon elterjedt, az Among Us-hoz hasonló csak élőben játsszák, de több fajtája van. 

Ezt a kis novellát az NCT DREAM egyik mafia gameje ihlette, ahol ténylegesen Jeno és Hecsi lettek a kiválasztott maffiák, Jeno pedig tényleg nem tudott az elején bekapcsolódni, mert a két maffiánál más zene szól, a többieknél pedig a saját zenéjük, a We go up.

Jeno amikor kiesett, mc-ként megkérdezte a maffiát (Hecsit) , hogy kit szeretne megölni, mire Ő nem rámutatott valakire, hanem halkan suttogta a választ, de Renjun pont mellette ült, így számára már egyértelmű volt, hogy Hecsi a maffia (amire egyébként Mark is gyanakodott). Szóval ezek a részek valóságon alapultak.

És itt a link, ha valakit érdekelne, vagy nem látta még, vagy újra szeretné nézni ^^

 

LINK  

Hecsi=Haechan=Donghyuck

Mark=Kanada, mert ott született

Rapper=Jeno 

Ha valami kimaradt és nem világos, szívesen megválaszolom^^