Olyan íze volt, mint a kudarcnak
Apró fuvallatot éreztem a hátamnál, pajkos gondolatok tömkelegét, miközben egy izmos kar szorított acélerősen. Egyszerűen bámulatos érzés volt őt ennyire közel érezni magamhoz, az érintéseitől pedig szabályosan kirázott a hideg. A tengerparti varázslatos csók után szavak nélkül indultunk el, kitaláltuk egymás gondolatait, a lábunk célirányosan a házunk felé vezetett. Hamar megtaláltuk a harmóniát, Chanyeol átölelt hátulról, én pedig úgy bújtam hozzá, amennyire csak tudtam. A szívem az egyik percben még egyenletesen vert, aztán Chanyeol tetteire egyre gyorsabban és követelőzően, minden idegsejtem azon munkálkodott, hogy ne legyen közöttünk rés, hogy összeérjen minden porcikánk. Sosem gondoltam volna, hogy én egyszer Park Chanyeollal fogom megosztani az ágyam, azt meg pláne nem, hogy egyszer sóvárogni fogok érte, és mindenáron próbálok közelebb férkőzni hozzá. Leheletfinoman simított végig a derekamon, az egyik karját párnaként ajánlotta fel, amit én készségesen elfogadtam. Semmit sem mondtunk egymásnak, én meglepő zavarban voltam, Chanyeol pedig a hajammal játszott, felcsavarta ujjára az apró, sötét tincseket. Ebben a pillanatban azt hittem, hogy nem kapok levegőt. Az emberek általában mohón hajszolják magukat a céljuk elérése érdekében, időközben észre sem veszik, hogy az élet legnagyszerűbb dolgai néha a legegyszerűbbek. A boldogsághoz nem kell semmiféle méregdrága ajándék, elég hozzá, ha van melletted valaki, aki feltétel nélkül végighallgatja a nap hosszas fáradalmairól tett panaszkodást, aki bizsergetően átölel, aki törődik veled. Ezek az élet legnagyszerűbb dolgai. Nem kell hozzá más, csak a másik közelsége, a lelke. Álmodozáson kaptam magam, aranyban és ezüstben, mint egy homokóra, ami makacsul visszatartja az üvegben csillogó finom port, hogy ne pereghessen tovább.
- És... Milyen érzés? - pár perc gyötört hezitálás után végül feltettem a kérdést, ami azóta foglalkoztatott, mióta megcsókolt.
- Micsoda?
- Hogy egy fiúval csókolóztál, most pedig vele fekszel ölelkezve.
- Igazából, egyszer, amikor atomrészeg voltam már előfordult. Nem emlékeztem semmire, ezért Harry és Louis mesélték el, hogy egy meleg pasi áldozata lettem, és állítólag még vissza is csókoltam - pajkosan csendült hangja, éreztem a viruló mosolyát, pár másodperc múlva mindketten kuncogtunk.
Szerettem, amikor a múltjáról mesélt. Ilyenkor úgy éreztem, hogy még közelebb engedett magához.
- És... ez a dolog köztünk igazi? - félve kérdeztem, remegő lélekkel, talán most aggasztott leginkább a válasza.
- Igazi!
Ó, Jézusom. Belesajgott a szívem határozott hangjától, borzasztóan örültem neki, hogy így vélekedett a kapcsolatunkról.
- Most először mondtad ki a nevem. Miért? Mármint eddig miért nem mondtad?
- Semmi különösebb oka nincs. Aggasztott, hogy nem mondtam? - enyhe pánik színezte hangját egyre közelebbről hallottam, a tarkómat csiklandozta minden egyes légvétele. Beleborzongtam.
- Nem. De annyira jó érzés volt tőled hallani.
- Fordulj meg, Baekhyun - gyengéden kérte, én pedig lassan fordultam meg, a tekintetem az övét kereste.
Amikor belenéztem sötéten izzó szemeibe, teljesen elvesztem. Narancsos lángokat láttam, vágytól perzselő parazsakat, égetett. Nem tudtam gondolkodni. Nem tudtam megszólalni. Ő pedig magához ölelt. Most éreztem teljesen kiterebélyesedni a rögösen felépített kapcsolatunkat. Ez az ölelés tele volt sziklaszilárd figyelemmel, törődéssel, harmatos gyengédséggel, perzselő vággyal. Aztán már csak lustán pislogott, miközben ismételten a hajamat csavargatta ujjai köré. Ezt látszólag nagyon élvezte, de szerintem én még jobban. Halkan felnevetett, majd lejjebb kúszott a keze, már a vállamat szorította gyengéden.
- Mi az? - kérdeztem jókedvűen, viruló mosollyal.
- Gyengébb vagyok, mint gondoltam. De tudtam, hogy nem foglak tudni elutasítani téged. Annyira nehéz volt, Baekhyun. Döntenem kellett két dolog közül. Nagyon sokat kellett mérlegelnem, meg akartam oldani, hogy egyikünk se sérüljön meg. Istenem, rohadtul kínoztál minden érintéseddel, és ellen akartam állni, de nem tudtam, képtelen voltam rá.
Elállt a lélegzetem, hogy ennyire nyíltan beszélt, nem szoktam meg az ilyenfajta közelségét, de nagyon tetszett.
- Ha engem választottál, mi volt a másik dolog?
- A büszkeségem. Gyenge vagyok, Baekhyun. Legyengítettél. Most már tőled függ a boldogságom, és tudom, hogy a múltban nagyon sok szar dolgot elkövettem, de mindent sajnálok, és hidd el, hogy nem akartam.
- Ne aggódj emiatt, Chanyeol. Biztos jó okod volt rá - a szemébe néztem, tele volt megbánással, és sajnálattal. Borzasztó volt őt így látni.
- Holnap mindent elmondok, oké?
- Rendben. Most aludjunk.
Egyetértően bólogatott, és még jobban magához ölelt, szinte csontropogtatóan, de egyáltalán nem bántam. Egyenletes szuszogása egy gyönyörű melódiát adott számomra, harmonizálta a bennem szunnyadó éneket, végül én is lehunytam sötét pilláimat, próbáltam aludni, viszont túlontúl izgatott voltam. Tudtam, hogy nem biztos a holnap, a holnapután, ezért ki fogom hozni a legjobbat minden percből. Óvatosan bújtam hozzá egyre közelebb, amennyire csak engedte. A teste teljesen elernyedt, már nem ölelt sziklaszilárdan karjával, ahogy felnéztem, akaratlanul is elnyíló ajkaira összpontosítottam. Istenem, annyira meg akartam csókolni. Visszafogtam magam, mert tudtam, hogy nagyon éber, ezért minden mozdulatra felébredt volna. Nem mozgolódtam tovább, belefulladtam Chanyeol közelségébe, viszont boldogság-illata volt.
Súlyos kávéfelhő bódító illata vette körül a nappalit, Chanyeol háttal állt nekem, miközben kiöntötte két csészébe a forró energiaforrást. Imádtam a kávéját, mert sosem rontotta el, mindig kiváló íze volt, igazi Park Chanyeolos volt. Nem volt rajta póló, az izmai tökéletesen és kecsesen kirajzolódtak, provokáló hátizma arra késztetett, hogy most azonnal megérintsem. Odamentem hozzá, és óvatosan átöleltem hátulról. A magassági arányok miatt a vállára tudtam hajtani a fejem. Nem rémült meg, nem tett semmit csak hagyta, hogy egyre erősebben öleljem. Halvány mosolyba lendültek ajkaim, észre sem vettem, hogy időközben a dereka köré kulcsolt ujjaimra rátette sajátjait. Sodródtam a mindent felülmúló érzéssel, mindig ezt akartam érezni. Szembefordult velem, a tekintetünk játszott egymással, igazi felhívás volt keringőre, sötétbarna szemei beleolvadtak az enyémbe.
- Mikor keltél fel? - kérdezte Chanyeol, reggelente a mély hangja sokkal intenzívebb volt.
- Nemrég. A kávédnak ébresztő hatása van.
- Mi lenne, ha ma nem mennél dolgozni? - először közelebb húzott magához, aztán helyet cseréltünk, a szekrényhez szorított.
- Junmyeon kinyírna - teljesen komoly hangszínen mondtam, azonban ő nevetett, ami engem is mosolygásra késztetett.
- Majd én beszélek vele. Még be kell pakolnunk holnapra.
- Nem szükséges. El akarok búcsúzni tőlük. Addig főzz valami finomat, oké? Nem maradok sokáig - nehezen, de kijutottam gyengéd szorítása alól, majd a szobánk felé vettem az irányt, hogy átöltözzek.
Az étteremben viszonylag nehezen köszöntem el a többiektől. Nem volt szívem elmenni, és otthagyni őket, megmondani nekik, hogy talán már nem is találkozunk többet. Számomra mindenki vesztesége tomboló hurrikánként fog elhatalmasodni rajtam, viszont Jongdae elvesztése még jobban meg fog viselni. Nem gondolkoztam még rajta, hogy mi lesz, ha egyszer tényleges elhagyom Koreát. Kavargó gondolatokkal ültem Jongdae kanapéján, egyikünk sem szólalt, a búcsú nehezebb volt, mint gondoltam. Éreztem a mellkasomba szoruló fájdalmat, a mérhetetlen kínt, ami megmérgezte az egész testem, ami belefojtotta a szót a legjobb barátomba.
- Szóval... Ez a búcsú ideje - végül Jongdae szólalt meg, egész nyugodtan, bár a hangjában érezhető volt a keserűség.
- Nem akarsz velem jönni? Ott is feltalálnád magad, és-
- Engem minden ideköt, Baekhyun - belevágott a szavamba bágyadt tekintete tükrözte az én kedvem is - Nem hagyhatok itt csak mindent. Kurva nehéz lesz, de kibírjuk, ugye? Szüksége van rád apádnak, én pedig nem választhatlak el titeket. Gyakran látogass meg, oké?
- Őszintén, nem hiszem, hogy sokáig fogom ott bírni. Ha kérdezek... őszintén fogsz rá válaszolni? - bizonytalan hangomon ő csak elmosolyodott, mintha sejtette volna a kérdést.
- Megleszek, hyung. Kibékülök Junmyeonnal, és újra barátok leszünk. Igazság szerint hiányoznak már a lányok.
- Ó, szóval Jongdae alkalmi szereleme eddig tartott?
- Tudod, hogy milyen vagyok. Ettől függetlenül nem fogom őt elfelejteni, meg amit tett velem. Ember... minden pasi disznó - köpte a szavakat sértett hangnemben, miközben én egyetértően bólogattam.
- Ugye? Csak egyet akar mind... És tudod mi a legrosszabb?
- Micsoda?
- Hogy te pont ugyanilyen vagy - magabiztosan mondtam, azonban a hangomból észrevehető volt a jókedv.
Jongdae csak hüledezve meresztette rám a szemeit, miközben mindenféle tagadásba belement. Ez a fiú sosem fog megváltozni...
- És ha én kérdeznék egy dolgot, te őszintén válaszolnál rá?
- Persze, ezért vagyunk legjobb barátok - bólogatással nyomatékosítottam is, amit gondoltam.
- Dugtatok már Chanyeollal?
- KIM JONGDAE, KOMOLYAN!
Amikor készültem Jongdae-t megleckéztetni, kaptam egy sms-t Chanyeoltól, hogy a tengernél vár. Nehezen, de elköszöntem attól az idiótától, és megígértem neki, hogy gyakran meg fogom őt látogatni. Komótosan sétáltam a tengerparton, észre sem vettem, hogy időközben a Hold befedte a sziluettem. Az aranybarna homok ellepte a cipőm orrát, a süvítő szél egyenrangú volt a tenger morajával. Mosolygott az egész lényem, és ezt nem tudtam elrejteni. Ha ez lehetséges volt, akkor most még inkább megszerettem a tengert, ez már amolyan törzshelyünkké vált Chanyeollal. Hihetetlen, hogy első alkalommal még nem tudtam őt elviselni, aztán fokozatosan, egyre jobban megkedveltem. Megpillantottuk egymást. Leplezetlen mosoly virult az arcunkon, ajkai hívogatóan csaltak hozzá, és amikor ő is elkezdett közeledni hozzám... beleremegett a szívem. Halkan mentünk egymáshoz közelebb, végül a cipőink orra némán összekoccant. Tétova másodpercekig csak néztük a másikat, közel voltunk egymáshoz, azonban ez nem volt elég. Mosolygott. Ó, Istenem, szédítően elmosolyodott, majd felém nyújtotta a kezét. Elfogadtam, aztán magához rántott; összekulcsolta ujjainkat, az ajkai közel kerültek az enyémhez, de eltoltam magamtól.
- Meg fog látni valaki! - kétségbeestem, ahogy egyre közelebb kerültem hozzá, de ő minduntalan szorított, nem engedett el.
- Megvárattál.
- Jongdae nem akart elengedni.
- De nekem is szükségem van rád - a nyakamba borult, légvétele csiklandozott. Imádtam ezt azt érzést.
- Mi történt veled, Park Chanyeol? - mosolyogva kérdeztem, ő pedig időközben a tekintetem fürkészte.
- Nem tudom, Byun Baekhyun - mosolyogva mondta, majd megfordult, és letérdelt. - Szállj fel.
- De te mondod mindig, hogy nehéz vagyok.
- Ugyan már. Tudom, hogy akarod - provokáló hangja nem engedett nyugodni, így végül összekulcsoltam kezeimet a nyaka körül, Chanyeol pedig óvatosan emelkedett feljebb. Gyengéd volt minden mozdulata, a nyakába borultam. - Kényelmes? Már bepakoltam neked azokat a ruhákat, amiket szeretsz, úgyhogy most elviszlek valahová.
- Hová megyünk?
- Most meg fogod tudni a múltamat.
A szél elillant, majd újra süvített, egy kicsit olyan volt, mintha a saját érzéseimet tükrözné. Biztosra vettem, hogy Chanyeol múltja sokkal keményebb volt, mint az enyém, vagy bárkié, hiszen akkor nem titkolta volna el ennyire hosszú ideig előlem. Szorosan mellette mentem, onnan tudtam, hogy már nem vagyunk messze a helytől, hogy fokozatosan erősebb lett a szorítása. Próbáltam ujjbegyemmel nyugtatólag simogatni a kézfejét, viszont nem használt. Ha tudtam volna, hogy ennyire fel fogja őt zaklatni, akkor nem erősködtem volna. A légvételei súlyosabbak lettek, én pedig fájdalmasan néztem, ahogy a kínja egyre jobban felszínre tört. Kora este volt már, éppen kezdett sötétedni. Tudtam, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni... Egyre beljebb mentünk. Utáltam ezt a helyet. Megálltunk egy sírkő előtt, Chanyeol alig kapott levegőt. Úgy szorítottam a kezét, ahogyan csak bírtam, azt akartam, hogy tudja, én mindig itt leszek neki.
- Chanyeol...
- Itt vagyok, anya. Anya, hiányzol, ugye tudod?
- Sajnálom, Chanyeol...
Láttam, ahogy legurult arcán egy könnycsepp, a keze remegett, de nem engedett el. Nem bírtam tovább a szenvedés szinte tapintható hullámait, amelyek lassan beleptek mindent a csöndes és komor helyen. Odaléptem hozzá, átöleltem, és magamhoz szorítottam. Kibuggyant belőle a zokogás, könnyei átáztatták ruhámat, végig folytak bőrömön, beszivárogtak a lelkembe. Az én arcom is nedves lett, a felkelő Hold ezüstjét szétszórva rajta. Hosszú ideig álltunk így, összekapaszkodva, szótlanul, és szorosan ölelve a másikat. Egymásba folyó könnyeink sós ízét éreztem a számban, és elhomályosult tekintetünk összefonódva fürdött a holdvilágban. Lassan és lágyan ringattam őt. Különös, furcsa, vontatott táncot jártunk, egymásba gabalyodva egy eltévedt tangó kósza ütemeire, amit csak mi hallottunk. Úgy tűnt, már mindig így lesz. Lassan bontakoztunk ki közös ölelésünk pókhálójából. Végül mégis csak találkozott a két hidegen ragyogó szempár. Kinyújtott ujjaim végig simították az arcát, majd megszorítottam mellkasára vont kezét. Mély sóhaj szakadt ki lelkünk legmélyéről a tintafekete térre, ahol az éleket ezüstösre színezte a Hold fénye. Leültünk, a hajába vezettem ujjaimat, miközben ő a lábamra dőlt. Vártam, amíg kellően lenyugszik.
- Tizennégy éves voltam... amikor anya megbetegedett. A kezelése rohadt sok pénzbe került, amit egyedül ő keresett meg, mert apa elhagyott minket a születésem napján. Egyszerűen lelépett, anya sosem mondta, hogy miért. A nővéremet felvették az állami egyetemre, messze volt tőlünk a város, ezért anya nem akart rátámaszkodni, szerintem nem is mondta el neki, hogy haldoklik. Segíteni akartam anyának, de nem engedte - itt egy pillanatra abbahagyta a beszédet, a hangja megremegett. - Aztán apád valahogy felvette velem a kapcsolatot, de anya rájött és ellenezte, nem tehettem semmit. Egy évvel később újra találkoztam apáddal, de akkor már késő volt. Hiába volt már pénzem, anyun felülkerekedett a betegség. Már nem tudták megmenteni az orvosok, és nekem végig kellett néznem a szenvedését.
- Miben halt meg?
- Rákban. És az én hibám, Baekhyun. Nem segítettem neki, és ő meghalt. Minden az én hibám, Baekhyun - megrázkódott a teste, a hangja fájdalmasan gyenge volt. Annyira rossz volt őt így látni.
- Nem a te hibád. Akkor még gyerek voltál. Ne fogd magadra Chanyeol, csak megőrülsz tőle.
- Azóta nem eszek kimchit. Rá emlékeztet, ahogy még betegen is odaállt nekem főzni, hogy vigyek valamit iskolába. Tudtam, hogy beteg, de én mégis hagytam neki. Szörnyű önző ember vagyok, Baekhyun. Csak azt akartam, hogy anya meggyógyuljon. Aztán amikor beletörődtem a halálába, már nem akartam semmit. Befogadott apád, amiért hálás voltam neki, ezért meg akartam felelni - felemelkedett, majd mélyen a szemeimbe nézett. - Évek óta semmit és senkit nem akartam úgy, mint téged. Ez szerinted önző dolog?
- Nem az. De ha az lenne, akkor én is borzasztóan önző vagyok.
- Valamit még el kell mondanom.
- Majd később elmondod - mondtam lágyan, ő pedig bólogatott, majd visszadőlt a lábamra.
- Sok mindent ígértem anyának. Mindig próbáltam felelősségteljes maradni, próbáltam mindenből a legjobbat kihozni. Megígértem neki, hogy akit kedvelek, azt elhozom ide. Boldog vagyok, hogy te vagy itt.
Gondolkodás nélkül álltam fel, majd a sírkő elé térdeltem. Valahogy Chanyeol tudtára akartam adni, hogy rám mostantól bármiben számíthat.
- Anyuka, megígérem, mostantól mindentől megóvóm a fiát. Én leszek az esernyője az esőben, törődni fogok vele. Köszönöm, hogy ilyen fia van - tisztelettudóan meghajoltam, majd éreztem Chanyeol karjait a sajátomon.
Felemelt, szembefordított magával, majd megsimította az arcom. Belebújtam kezei simításába, aztán elindultunk haza.
Chanyeol biztos elfáradt, kézen fogva vitt a szobánkba, magával húzott az ágyba. Pár percig csak bámultam a mennyezetet, próbáltam magamban megemészteni a történteket, hálás voltam neki, hogy ezt megosztotta velem. Átadott egy darabot a fájdalmából, most már valóban úgy éreztem, hogy részese voltam az életének. Időközben Chanyeol egyenletesen vette a levegőt, megint hamar elaludt, ami mostanában gyakran megtörtént. Észrevettem, hogy hamarabb elaludt, ha velem volt. Lehunytam a pilláimat, próbáltam elaludni, de nem ment. Kettős érzések törtek rajtam úrrá a holnapot illetően. Vajon mi fog megváltozni? Minden a legnagyobb rendben lesz? Tudjuk folytatni Amerikában azt, amit itt elkezdtünk? Átfordultam a másik oldalra, így Chanyeol kényelmesen át tudott ölelni. Pár percig élveztem csak az ölelését, a halk pittyegő hangra azonnal levette rólam a kezeit, majd kiment a szobából. Furcsán viselkedett... Követtem őt, de tisztes távolságban maradtam, hogy ne vehessen észre. Nem tudtam, hogy mi vezérelt erre, egyszerűen csak hallani szerettem volna, mert sejtettem, hogy kivel beszél.
- Igen, főnök, sikerült a terv. Szerintem nagyon kedvel engem. Nem, én nem érzek iránta semmit.
Minden eddigi tégla, amit törékenyen felépítettem most ledőlt bennem. Kifacsarodott a szívem, borzasztó érzés volt. Hevesen kapkodtam a levegőt, a szívemhez kaptam a kezem, mintha megfulladtam volna. Olyan íze volt, mint a kudarcnak, rengeteg kínnal átitatva.
_____________________________________________________
Nagyon eltűntem, igaz?;;
Ne haragudjatok rám, mentségemre szóljon, hogy lázasan írtam ezt a részt, már egy ideje tök szarul érzem magam, olyan gyenge immunrendszerem van, hogy hihetetlen.
Pont versenyen voltam, amikor túllépte az oldal a 60.000 megtekintést, de sikeresen megörökítettük a barátnőmmel, és annyira örültem neki. Köszönöm szépen, hogy ennyien támogattok engem, tényleg nagyon hálás vagyok ♥
A fejezet vége miatt... ne öljetek meg:D
Biuskám, utólag is Isten éltessen! Sajnálom, hogy késtem egy kicsikét, meg a vége miatt is.
Mondtam már, hogy imádom a fejezetek elején levő álomszerű bevezetést, ami mindig megremegteti a szívem? Annyira szépek, olyan hasonlatok és gondolatok vannak benne, amiket mindenki ismer, de csak kevesen tudnak így megfogalmazni és átadni.
VálaszTörlésÉs most a fejezet olvasása közben írok, mert annyira szétcsúszok, hogy elfelejtem a dolgokat, szóval muszáj.
Istenem az a rész, amit átküldtél előtte!! Már akkor is kész voltam tőle, és utána még várni és várni és várni! Tudod milyen nehéz és fájdalmas?! Majd bele bolondultam, de egy cseppet sem bánom, hogy "csak" most olvasom, mert annyira jó!!
Igazi, Igazi, igazi! - Szeretlek Chanyeol... mocskosul és óó... később még mennyire... nem mondok semmit xD De igazi*.*! Kegyetlen ~.~
Most halál komolyan könnyes a szemem miközben olvasom, mert kegyetlenül fáj... nagyon nagyon.
Boldogság-illat *.* Ez annyira cuki. Esküszöm érzem.
Jongdae menj vele, menj vele, menj vele!! Miért nem megy? Együtt lennének és boldogok lennének,és senki más nem érdekelne!
És haha viszlát Jumyeon :D hello barátzóna :D szia cuki kegyetlen szívtörő Jongdae! Így legyen :D remélem tényleg túl van azon a barmon, és csajozni fog ezerrel :D van mi bepótolnia. Szíveket kell törnie, nem a sajátját összetöretni!
És Jongdae az ász *.* Véglegesen, és holt biztosan xD
És innentől kezdve Olvastam mert nem bírtam.
Szóval azt kérdezted, hogy mitől vagyok kész, ha már mindenről tudtam ( javítva a feléről) ÚGY HOGY ERRE NEM LEHET FELKÉSZÜLNI!!
Olyan szinten küldtél padlóra egyik pillanatról a másikra, hogy az hihetetlen. Chanyeol ragaszkodása, Chanyeol múltja, viselkedése, mindene és a vége... igen tudtam de még akkor is fáj. Pedig annyira bennem volt, hogy én nem kedvelem és tudom mit tesz és minden, de egyszerűen... komolyan fáj.
Ha most lenne erőm újraolvasni ezer százalék, hogy elsírnám magam. Szóval ma depizek és hagyom leülepedni, hogy utána újra kiüssem magam. Majd két Zh között jó lesz. Ezen legalább van értelme sírni.
Annyira gyönyörű jeleneteket írtál, olyan jó, hogy kész lett és felraktad, komolyan elképesztő, ahogy írsz.
Fura mert azt hittem csókolózni fognak még, és mégsem és ez megint olyan volt, hogy igen ez tök jó. Annyira szeretem. Nem tudok mit írni.
Chanyeolt sajnálom a múltja miatt mert ez borzalmas, és az a szerencsétlen olyanok miatt őrli magát, amiről nem tehet, mégis amikor kijelentette, hogy Baekhyun ugyanolyan fontos neki... ezért nem tudom utálni.
Meg azért mert mondtál dolgokat, de akkor is utálom. Ez hosszú dilemma lesz... nagyon hosszú.
Baekhyun viszont... kicsikém <3 mondom ebből az egészból egy ChenBaeket kellene csinálni. Esküszöm az lenne a tökéletes páros. Rájuk nem lehet valahol szavazni?
Jó tudom, nem csak ahh.
Most lelövöm magam és egyszer írni fogo kegy normális kritikát.
Jajj és a tengerpartos jelenet!! Megvárattál! Chanyeoooooool, miéééért???
NA jó tényleg írni fogok egy normális véleményt. Egyszer biztosan. Még ki kell hevernem ezt a fejezetet. Nagyon...
De köszönöm, hogy felraktad és olvashattam és aah... ha nem szeretném annyira, ahogy írsz és nem bírnálak féltékeny lennék, de így csak felnézek rád *.*
Liti ^^ ( kicsit bolondan, bocsii)
Egyem meg a lelked;; Komolyan mondom, én néha észre sem veszem a hasonlataimat, csak úgy jönnek maguktól, de pont emiatt, mert annyira életszerű az egész jelenet. Szeretem az ilyen cuccosokat. Ezek a legnagyszerűbb dolgok. Mindig a legegyszerűbb. És ahhoz képest, hogy én szeretem túlbonyolítani a dolgokat, szerintem még vissza is fogom magam, már amennyire tudom. Aztán lehet, hogy bezavarodom a végére, és bumm! Az élet és a történetek ilyen kiszámíthatatlanok:D És tudod, meg remélem, hogy mindenki tudja, hogy nekem az érzések átadása a legfontosabb. Boldog vagyok, ha érzitek, amit én írás közben. Komolyan egy érzelmi-lavina, egyik sokkból jött a másik, de én így szeretem.
TörlésÁh, már nem tudom, hogy mit küldtem át XD Elfelejtem az ilyen dolgokat, már az előző részre sem emlékszem pontosan. Amiket én írok, azokat könnyen elfelejtem. Úgy vagyok vele, hogy nem jó részletekben olvasni. Én is egyben szeretek megkapni egy egész fejezetet, és emiatt úgy gondolom, hogy mindenki más is. Végül is lehet, hogy ez a teóriám egyáltalán nem igaz.
Később meg utálni fogod Chanyeolt?:D Na, és szerinted igazi?
Nem tudom, egyszerre érzem magam szarnak és királynak. Mármint örülök, hogy elértem ezt. Olyan jó érzés, amikor egy történetem ilyen hatással van az emberekre. Mint rám a zene:)
Érezd is. Érezni jó dolog.
Amúgy gondolkoztam rajta, hogy mehetne vele. Aztán mindent átgondoltam. Őt odaköti minden. Igaz, hogy nem esett szó sokszor a családjáról, de ők is ott vannak, gondolom hahahaha. Ha csak belegondolsz is, te sem hagynád ott konkrétan az életed, és vágnál bele az ismeretlenbe, egy teljesen más kontinensen. Persze más lenne a helyzet, ha Baekhyun csak pár hónapja ajánlotta volna fel, de így... basszus miért nem írtam csak pár hónapot.
Jongdae a király!
Azért csak a feléről tudsz, mert sosem a jó kérdéseket tetted fel!:D Nem lehetett rá felkészülni? Hát nem akartam, hogy fel lehessen hahahahaha.
huh, hát erre nem igazán tudok mit válaszolni. Én a véleményeken szoktam elérzékenyülni, és mindig hatással van rám, ha valaki így vélekedik a történetemről. Nem akarom, hogy megutáljátok Chanyeolt. Talán ez játszódott le bennem, amikor megírtam a temetős jelenetet, próbáltam minél emberibbre megírni, hogy Chanyeolnak fájjon, hogy az egyetlen kapaszkodója Baekhyun legyen. És egyébként ez így is van. Nincs senkije rajta kívül. Szóval szeresd Chanyeolt! Ha most gonosz is (az én hibámból), akkor is szeresd:D
Jaj, hát sok sikert a két zh-hoz! Nagyonnagyonnagyon szurkolok neked, küldöm majd a pozitív és király energiákat.
Háh, de még én is azt hittem, hogy csókolózni fognak! Aztán valahogy nem azt diktálta a szívem. Annyira nem ragaszkodott a csókhoz. Lelkileg akkor voltak egymáshoz a legközelebb, szerintem sokkal intimebb volt, mint egy csók lett volna. Már csak magamból kiindulva is. Én arra vágyom a legjobban, hogy valaki (egy helyes, kedves, vicces, okos, magas, barna hajú, zöld szemű fiú XD) törődjön velem, meg ilyesmi.
Az előbb azt írtad, hogy nem tudod utálni, a másik szavadban már utálod. Istenem, nők...:D
Nem lehet. Ők szigoróan best friend kapcsolatban állnak. Valahogy sosem láttam többet a kapcsolatukban. Meg ők így olyan király legjobb barát párost alkotnak, hogy vétek lenne őket összehozni.
Ugyan már. Miért gondolod, hogy ez nem lett jó? Minden benne van, ami engem boldoggá tesz. Megmosolyogtattál, elérzékenyültem. Kell ennél több?
Én is bírlak!:D Ezzel van egy király vicc.
Két birsalma beszélget:
- Birs?
- Sőt, sejetlek
Egyem meg.
Köszönöm, hogy írtál ♥
Sziaa :))
TörlésÉs végül csak visszatérek. Hiányoznak azok, amikor csak nyomtam neked a szöveget tök ismeretlenül xD
Most így már kiheverve a sokkot ( haha azt mondtam, hogy én zh-k közt nem olvasok hanem, tanulok és minden hülyeséget megfogadtam, erre szerintem minden nap elolvastam legalább egy részletét a fejezetnek, mert kellett. Vagy ha nem olvastam, akkor rágódtam rajta...
Először is. Megértem, hogy Jongdae nem megy vele, de annyira féltem Baekhyunt, hiszem most vesztett el mindent, amivel lehetetlenül nehéz megbírkozni. Ő pedig gyenge. És Chanyeol volt az, aki erőt adott neki, de miatta is lett gyenge. Szóval az összes mindenség hozzá köti és most ez felborult... És istenem. Nem akarom, hogy szenvedjen, még mindig nem.
Ellenben Chanyeolt már nem utálom. ( Látod gondolkodtam xd) Egy csomót beszéltünk róla, meg tényleg kattogott az agyam így már nem tudom utáni azt a mocskot ><. Pedig mennyivel jobb lenne xD Akkor imádkozhatnék Baeknek egy új pasiért, őt meg elküldhetném a picsába. Na mindegy. Megértem őt, és sajnálom is, szegény egy lelki nyomorék bizonyos szinten, hisz szinte érzelmi megvonáson volt, annyira nem kapott sose senkitől semmit.
Sajnálom az anyukája miatt, hiszem tényleg nem az ő hibája, de azt is tudom, hogy ezt bárki mondhatja bármennyiszer egy bűntudatos személynek semmit nem ér, amíg ő nem tudja elfogadni és feldolgozni a dolgokat.
Kíváncsi vagyok hogyan fogod kibogozni a csomókat.
Szóval rossz kérdéseket teszek fel? Komolyan? Ezt nem mondtad volna el? xDD Vagy kérdés nélkül elmondani a dolgokat? Na majd összeszedem a gondolataimat és egyszer ha olyanom lesz, kapsz majd egy rakat kérdést.
Amúgy nem hiányzott a csók, mert tényleg elég közel voltak anélkül is egymáshoz, de a rajongói lelkemnek mégiscsak jól esett volna, de mégsem hiányzott xD
A valakidnek nem adtál túl sok szabad mozgású teret, így nehezen fogsz rátalálni, de sok sikert :D
Mi az, hogy nők? Te is vagy xdd És érted, hogy mire gondolok, tuti, hogy érted.
Jongdae és Baek szerintem rém édes páros lennének, de jó elfogadom a dolgot. Chanyeollal sokkal jobbak ez tagadhatatlan. xD
Ha belefért a normális kinyilvánulásokhoz, akkor boldog vagyok, de nekem tök fura volt megírni xD Na nem mintha ez más lett volna szóval mindegy.
Ez a vicc rém cuki és aranyos <3
Siess a következő résszel! ( imádok parancsolgatni hahahaha , és hahaha-zni is hahaha - ez a te hibád xD)
Jó legyél és írj♥ ( tudod akartál egy cuki baekyeol egypercest is ^^ ♥♥♥♥♥)
Liti ^^
Ó, hát bármikor visszatérhetsz ide, szívesen válaszolok neked, meg nekem is hiányoznak amikor csak nyomattuk a beszélgetést tök ismeretlenül a blogon:D
TörlésKi lehet ám heverni hamar, meg te amúgy is tudtad, hogy mi következik, bár bevallom, hogy csak sematikusan mondtam el, hogy azért téged is érjen némi meglepetés a rosszabbik fajtából. Na, ezért nem szeretem én a meglepetéseket hahahaha.
Well, igazad van abban, hogy Baekhyun gyenge, és hogy Chanyeol adott neki erőt, azonban ez fordítva is igaz, és említettem már valakinek, hogy itt nem Baekhyun lesz az igazi áldozat. Bár ahhoz meg kellene írnom, és átadni az érzéseket, de benne van a pakliban, hogy nem fogom jól megírni, és így marad Baekhyun az áldozat. De minden tőlem telhetőt elkövetek. Ó igen, most jön a szenvedés. Remélem, hogy tényleg szenvedős részeket fogok írni:D
Helyes! Chanyeolt szeretni jó dolog. Még ha most úgy is tűnik, hogy ő a szar... nos, lehetséges, hogy tényleg ő lesz. Reményeim szerint meg tudom majd úgy írni, hogy sajnáljátok Baekhyunt és Chanyeolt is. Ha ezt elérem, akkor nagyon király lesz. Igen, ő egy lelki nyomorékXD Micsoda szavak. De valóban, érzelmi analfabéta a kicsike, de kezd kilábalni belőle Baekhyunnak köszönhetően, színt hozott az életébe, meg minden ilyen romantikus dolog.
Ezt már egyszer említettem neked, de én nem fogok csomókat bogozni. Vagy lehet, hogy lágyszívű leszek, és a végén összezavarodottság helyett mindenki megvilágosodik. De így is elég egyértelmű már.
Igen, olyan vagy, mint Baekhyun. Mindig a rossz kérdéseket teszi fel:D Egyébként nem, mert legalább megtudtam, hogy téged mi érdekel a történettel kapcsolatban a legjobban, és ezeket próbáltam kidolgozni részletesebben, bár lehet, hogy eleinte nem lesz semmi sem összhangban.
Tudod te, hány zöld szemű helyes fiú mászkál kint?:D Szerintem nincs olyan nagy elvárásom, bár valószínűleg ezért vagyok forever alone, mert Channing Tatum vagy Jensen Ackles-féle férfira várok hahahaha
Értem én, hogy mire gondolsz. Csak ez olyan tipikus nős volt:D
Így van, Baekhyun csak Chanyeollal teljes. Ők kiegészítik egymást, még ha csak legjobb barátok is, akkor is egymás lelki támaszai, és ez szép dolog. Erre már nem emlékszem, hogy mi van XD
Dehogy az én hibám, te szoktál rá:D
Ha megszáll engem valami ihlet, akkor tutira írok neked egy cuki Baekyeol egypercest. Csak történjen már valami, tényleg rossz ez a magatehetetlenség, de nem szeretném erőltetni.
Köszönöm, többszörösen is ♥♥♥
Most az egyszer megpróálok neked telefonról írni, mert nem bírom ki míg hazaérek. Bár sok újat nem fogok tudni most sem mondani, de azért mégis írni akarok neked ♥
VálaszTörlésMerthogy az eddigi részek is tele voltak érzelemmel, de ez egyenesen érzelmi lavina volt. Az egyik pillanatban majdnem elolvadtam attól a forróságtól ami közöttük vibrál, aztán könnybe lábadt a szemem a mély szeretettől, hangosan nevettem Jondae-n, majdnem sírva fakadtam a temetős jelenetnél végül pedig nem kaptam levegőt a döbbenettől. És mindez gyönyörűen, mesterien, metaforikusan és hasonlatokkal tele ban megírva ami gyerekjátékká teszi az olvasónak hogy mindezt ne csak elképzelje, hanem át is élje :)
Először is imádom a vágyat, a vágyakozást és az érzékiséget ami Chanyeol és Baekhyun között folyamatosan ott lebeg még így is, hogy ennyire közel kerültek egymáshoz. Igazából egyre irigyebb vagyok rájuk, komolyan >.<
Aztán ott van a feltétlen elfogadás, ami árad Baekhyunból Chanyeol felé, és valahogy támaszt nyújt nekünk is miközben sodródunk az érzelmekkel, főleg Baekhyun erzelmeivel ugye.
Aztán Chanyeoltol kicsit elszakadva... Jongdae zseniális, komolyan a kedvenc szereplőm :D annyira tipikus férfi, kemény és közben érzékeny, borzasztó jó humorral. Az "őszinte" kérdésén szakadtam a röhögéstől xD
Az édesanya halála felett érzett bűntudat pedig... nagyon jól leírtad, mert végtelenül egyszerű, mégis nagyon szépen le van írva és így nagyon fájdalmassá válik az egész, arrol nem is beszélve, ahogyan ezt megosztja Chanyeol Baekkel *-* ninca túlbonyolítva, és ez a meztelen fájdalom tökéletesen szíventalált ^^
És a finálé... bocsánat hogy igy fogalmazok, de akkorát csattant, olyat ütött, hogy majndem flehördültem a buszon hogy "neeeeee". A mellettem ülő néni kicsit furcsán nézett volna rám :D szóval ez az egész túl idilli volt, túl kiegyensúlyozott, (amivel nimcs is semmi gond) éreztem én, hogy lesz itt még valami... és igazából ennek az egésznek az iróniája, hogy Chanyeol ebben a részben döntötte el, hogy végre megmutat mindent Baekhyunnak, a múltját, a jelenét és végül akaratán kívül, de mégis minden titkát elarulta neki. Persze Chanyeol tudja hogy a főnöknek hazidik és nem Baeknek és mi is tujduk, mert ha mindez hazugság lenne nem nyílt volna meg ennyire Baekhyun előtt. Az egyedüli aki ezt nem tudja az a célszemély. Persze ez igy logikua, ebből lesz a konfliktus, és azért én izgulok nagyon, és sajnálom is a törpét mert nagyon tud ám fájni ha valaki elárulja a bizalmunkat.
Nah hát azt hiszem mindent leírtam amait akartam és egész értelmesre sikerült így, hogy mindenféle zagyvaságok merültek fel bennem miközben olvastam >< csak így tovább Vivien, mert az igazság az hogy mostanában tényleg semmit nem olvasok és ilyenkor pedig hála neked rájövök hogy miért is szeretek annyira olvasni ♥♥♥
Imádlak, várom a folytatást, szerdán légyszi gondolj rám, hátha nyerek egy ösztöndíjat *-* és hamarosan én is jövök egy (vagy két) történet-befejezéssel ;)
Pihenj sokat a szünetben ♥♥♥♥
Úristen, hirtelen nem is tudom, hogy hogyan kellene reagálnom, vagy hogy mit írjak. Köszönöm neked ♥
TörlésAzt hiszem, számomra ez a legnagyobb elismerés. Ha átérzi valaki így a történetet, ahogyan te is. Ugyanazokon mentél keresztül, mint én. Ha írok, egyszerűen nem tudom szabályozni ezeket, belerakom az összes érzésem, talán így válik ennyire... érzelmessé. Egyébként nem is szoktam észrevenni, hogy ennyi hasonlatot használok, a metaforát meg végképp nem. Persze, ezt amikor javítom a részt valamikor észreveszem, de szerintem még bőven férne bele hasonlat.
Én is!XD Mármint én is irigy vagyok. Még írói szemmel is vibrál közöttük a levegő, és szerintem ezt nem én teremtettem, az csak ott van közöttük. Király páros, mit ne mondjak. Szerintem a csók miatt. Van egy olya sejtésem, hogy az emberek 70-80 százaléka arra számított, hogy majd most éjt nappalá téve csókolózni fognak. És mivel ez nem történt meg, vibrál köztük a levegő Baekhyun vágyai miatt, még szerintem is.
Nem vagyok egy kapcsolatszakértő, de úgy gondolom, hogy legalább három dolognak muszáj lennie egy kapcsolatban. Bizalomnak, kémiának, és elfogadásnak.
Jongdae nagyon nagy arc:D Örülök neki, hogy így vélekedsz róla, nekem is a kedvenc szereplőm. De meg sem lepődöm már, hogy neked is, egyforma ízlésünk van, nem mindenben, de a történetekben és a zenékben valahogy mindig egyetértünk. Kellett valami vicces szófordulat, hogy ne legyen annyira komor az egész fejezet.
Meztelen fájdalom, ez valami tökéletes megfogalmazás. Nem állt szándékomban túlbonyolítani, már csak abból kifolyólag is, hogy nem szeretem a túlbonyolított dolgokat, és tudtam, hogy így tényleg fájdalmasabb lesz. Gondoltam arra is, hogy az anyja autóbalesetben halt meg, de talán az még nagyobb klisé mint a betegség, meg maga a kín, amin keresztül lehet ilyenkor menni, látni egy ember haldoklását... borzasztó.
Ó, persze, hogy fogalmazhatsz így, igazából lekötelezel vele:D Igen? Ennyire nem nézed ki belőlem, hogy gonosz vagyok? Mi van, ha Chanyeol minden szava hazugság volt? Legalábbis ami az érzéseit illeti. Mi van, ha egyáltalán nem kedveli Baekhyunt? Nincs nekem olyan aranyszívem, simán 50-50, hogy szereti, vagy sem. Lehet, hogy ez is a terv része volt, hogy ennyire megnyílt neki, ezáltal bízni kezdett benne Baekhyun. Innentől pedig kenyérre lehet kenni, mert fáj neki, hogy ilyen módon elárulták, és így game over van neki:D
Köszönöm szépen, hogy engem olvasol ♥ Jelenleg én is csak három embert olvasok, mert a többi mind igénytelen, már-már minősíthetetlen, és irritálnak is ezek a kislányok, na de lényegtelen, nem is foglalkozom velük, mert sohasem lesz ilyen olvasójuk, mint nekem te :3 A másik ilyen személy Khiska, annyira jó érzéssel tölt el, hogy te is és ő is olvastok engem.
Köszönöm szépen, hogy írtál ♥ Megpróbálok pihenni, bár most még a tea sem segít
Hát nem tudom szó nélkül hagyni pedig megfogadtam hogy nem fárasztom az írókat az oda-vissza válaszolgatásommal >.<
TörlésEzt a mondatod felírom: "legalább három dolognak muszáj lennie egy kapcsolatban. Bizalomnak, kémiának, és elfogadásnak. " komolyan, ettől jobban és velősebben nem hallottam még megfogalmazni senkitől, ez mesteri, komolyan.... hol tanultad ezeket te lány?! ;)
Hát... a gonoszságot illetően meg... nem, nem nézem ki belőled XD bocsi... na jó, azért megingattál egy kicsit na :D bevallom... de csak egy ici-picit :3 de még mindig úgy érzem, hogy ilyen érzéseket nem lehet megjátszani, ezt az odaadást, és hát a kutyafáját neki (ahogy unokahugom szokta mondani) hát Baekhyunnak nem lehet ellenállni XD
és csak természetes, hogy olvaslak, sokat köszönhetek neked, ez a minimum, amellett hogy végtelenül szórakoztató és élvezetes minden írásod, és imádom őket ♥ ha nem is mindent azonnal és első kommenttel jutalmazok, azért remélem tudod hogy mindig az eksők között olvasok :3 ♥ ♥ ♥
Ugyan már, tudod, hogy engem sosem fárasztasz, meg én imádok válaszolni a válaszokra:3 Most még nem vagyok jól, azért írtam vissza ilyen későn, de remélem, nem haragszol.
TörlésHol tanultam?XD Hát... Ha azt mondom, hogy női megérzés, elhiszed? Nem volt nekem olyan sok kapcsolatom, ha azokat egyáltalán annak lehet nevezni, de ezt a három dolgot megtanultam belőlük. De a kémia részét ne tessék félreérteni, itt a kémia csak olyan szinten működik, hogy ölelés, puszika. Azt az ember érzi, amikor a párjával működik közöttük a kémia.
Igen, biztos nem lehet kinézni belőlem:D De tudok én gonosz lenni, ha akarok. És a kutyafáját neki, tényleg nem lehet Baekhyunnak ellenállni hahahaha.
Köszönöm szépen ♥ Igazán jólesik, főleg tőled ♥
Annyira imádlak <3
VálaszTörlésMost rögtön egy kis idézgetéssel kezdeném, mert az egész fejezetből ez a pár sor tetszik a legjobban <3 Annyira... Áhh. Gyönyörű~ <3
" Az emberek általában mohón hajszolják magukat a céljuk elérése érdekében, időközben észre sem veszik, hogy az élet legnagyszerűbb dolgai néha a legegyszerűbbek. A boldogsághoz nem kell semmiféle méregdrága ajándék, elég hozzá, ha van melletted valaki, aki feltétel nélkül végighallgatja a nap hosszas fáradalmairól tett panaszkodást, aki bizsergetően átölel, aki törődik veled. Ezek az élet legnagyszerűbb dolgai. Nem kell hozzá más, csak a másik közelsége, a lelke."
T-T
Annyira édesek *--* (ma néztem fanvideót is, és bvhbksijdsaui)
Nem kellenének ide szavak, elég lenne a csend, egymás karjába. És ez olyan meghitt *q* :3
Viviii. Kinyírsz T__T Annyira jó volt az áldott kis BaekYeol moment. Ahogy Chanyeol is beszélt a múltjáról. És tényleg. Egyre közelebb és közelebb engedi magához a törpét. Rá támaszkodott az anyja sírjánál, érezhette, hogy a törpe vele van. MINDEN KIBASZOTT CSODÁS, ÉS MEGHITT! ;;
T-T
"- És ha én kérdeznék egy dolgot, te őszintén válaszolnál rá?
- Persze, ezért vagyunk legjobb barátok - bólogatással nyomatékosítottam is, amit gondoltam.
- Dugtatok már Chanyeollal?
- KIM JONGDAE, KOMOLYAN!"
JongDae, JongDae.. Mondtam már mennyire imádom ennek a hülyének is a fejét? >< <3
Most komolyan.. Mi lesz velünk a hülye troll nélkül? Hát lépjen már le ő is, ha már nem lesz SuChen ˘^˘ Egy perc néma csend, ismét a SuChen miatt qwq
" De nekem is szükségem van rád - a nyakamba borult, légvétele csiklandozott. Imádtam ezt azt érzést." Mindannyiunknak szüksége lenne egy olyanra, mint Baekhyun, vagy Chanyeol T_T Szóval megértjük a "felháborodást" kedves Chanyeol. Nyugi u.u
Annyira jól alakult minden. De mi ez a végén kedves? Kezemet a szám elé téve olvastam tovább, hogy most ez komoly? Tényleg ez van ide írva? Miért ezt írtad? T-T
Neem. Nem gondolja komolyan. Áhhh, túl őszintének tűntek azok a dolgok amiket tett, vagy mondott. Tuti úgy indult, hogy belement abba, hogy átbassza ByunBaek fejét, de aztán úgy alakultam a dolgok, hogy kezdtek igazivá válni az eddig kamuzott érzései, csak ugye a főnöknek ezt nem szabad megtudnia, így mostanra már a főnök fejét bassza át. Ez így van o.o Vagy ha nem. CHANYEOL EGY KIBEBASZOTT, ISTENKIRÁLY SZÍNÉSZ. És akkor menjen a francba xD
De nem. Nem vagy ilyen, hogy amit eddig olyan szépen építettél, lerombold, csak mert, ez egy terv része. Nem..
Nagyon várom a következő részt. Nagyon;;;
Izgulok ><
De persze pihenj csak. Az most a legfontosabb, hogy kikupálódj, és rendbe gyere. Szóval jobbulást! <3 :3 Nagyon szar ez a betegség, annyira padlóra tudja küldeni az embert :cc Bár én elég rég voltam már beteg, és ha az is vagyok, nagyon hamar végig megy rajtam. De egy szó, mint száz.. Ez mindenhogy szar ><
Amúgy kérdésedre válaszolva, hogy milyen könyvet olvasok. Huhuuu. Gyönyörű Sorscsapás a könyv címe. Annyira magával ragadott, hogy mikor befejeztem megőrültem, hogy nincs meg a második része. Az első sincs meg hivatalosan, mivel barátnőmtől kaptam kölcsön. DE A MÁSODIK RÉSZÉT MEGVETTEM A PLÁZÁS KÖNYVESBOLTBA XD De ezt is mindjárt kivégzem >< Igaz, mondjuk, hogy szerintem vannak benne dolgok amiket az író nem gondolt át alaposan. De összességében nekem akkor is bejött XD
Befogtam >< Nem offolom tele a véleményem itt mással qwq
Hatalmas ölelésem küldöm (hátha gyógyít, haha) zárásként <3
Jajj, egyelek meg ♥
TörlésEz gyönyörű? Komolyan? Végül is igen, a legáltalánosabb dolgok tudnak a leggyönyörűbbek lenni. Valóban szép dolog ez, meg egyszer láttam olyan képeket, hogy "az igaz szerelem", és ott végig ilyesmik voltak. A lányka csinálta az ebédet, a fiúcska hátulról átölelte, aztán beszélgettek, együtt nézték a tévét, meglepték egymást. Milyen szép dolgok ezek:)
Ó, fanvideó? Nekem van egy kedvencem, azt régen többször is megnéztem, aztán letörölték a mocskosok. Azért sajnálom azt a videót.
Nem is tudod, hogy bennem mi játszódott le, miközben írtam. Kis érzékeny szar vagyok, és amit írok azokba maximálisan beleteszem minden érzelmem, így az nálam egy kritikus pont volt. Talán abba is hagytam az írást pár percre, össze kellett szednem magam. Persze az is közrejátszott, hogy egy hét alatt két temetésen kellett részt vennem, mindkettő megviselt, és... ah T_T
Jongdae a király. Nagyon imádom, olyan színt ad a történetnek. Szerintem nélküle nagyon sok minden nem lenne ilyen élvezetes. Minden történetben Jongdae-t várom a legjobban, és amikor ő megjelenik, nem csalódom. Imádom.
Áh, attól függetlenül, hogy távol lesznek egymástól, még lesz róla szó. Nem engedem Jongdae-t figyelmen kívül, majd sokat beszélgetnek telefonon, meg ilyenek.
IGEN!:D Nekem is kell egy ilyen fiú, lehetőleg kedves, okos, helyes, magad, vicces, barna hajú és zöld szemű:D Aki tud nekem egy ilyen fiút, az értesítsen!:D Vagy esetleg Channing Tatum feeling, vagy Jensen Ackles. Na jóvan, lelövöm magam
Tényleg az van leírva!:D Azért, mert ez az igazság, meg gonosz vagyok, meg ilyenek. Érdekes, hogy mindenki így vélekedik a dolgokról, hogy Chanyeol nem gondolja komolyan. Csak én vagyok ilyen gonosz? Én mindig mondtam, hogy az én történetemben semmi sem biztos. Lehet, hogy ez valami terv volt, mert tudta, hogy így Baekhyun jobban kenyérre kenhető lesz tőle. Chanyeol valószínűleg egy kibebaszottistenkirály színész:D Aztán majd coming soon. Nem tudom, most összezavarodtam, újra kell gondolnom a dolgokat. Mennyire durva, hogy Chanyeol végig hazudott...:D
Hát hallod, én is izgulokXD
Ó, Travis!:D Nekem nagy szerelmem volt az a fiú, aztán jött Daemon Black, és bumm. Átvette az első helyet, és azóta sem találtam olyan könyvet, amiben a férfi karaktere jobban tetszett volna. Amúgy megvan pdf-ben valahol, szerintem a második részt én pdf-ben olvastam, aztán a Gyönyörű esküvőt is elkezdtem, de az már nekem csalódás volt. Egyébként sohasem értettem, hogy egy történetet miért kell tovább cifrázni. Persze van, aki pont eltalálja, de ilyen extra könyv minek kellett? Elég lett volna pár extra fejezet szerintem.
Na majd meglátjuk, hogy gyógyít-e az az ölelés!:D
Köszönöm, hogy írtál ♥
Szia Vivi!
VálaszTörlésEz most nagyot ütött. Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Park Chanyeol Oscart érdemel, ha ez az egész egy nagy színjáték volt és semmit nem érez. De akkor rohadt nagy szemét, amiért még az anyjàt is belekeverte, hogy elérje a célját. >< Úgy érzem az igazi izgalmak csak most jönnek. Viszont tuti, hogy ezt a fene nagy tervet Baek apja találta ki, ami szintén szemétség.
Igen, úgy gondolom, hogy Channie érzései IGAZIAK, bár nem úgy indult. Egyszerűen ezt a sok hülyeséget nem csinálhatta végig csak azért, mert annyira hűséges a főnökéhez. :-/
A folytatást nem tudom megtippelni. Baek vajon rögtön felfedi magát, hisztit csap és marad vagy befogja és utaznak. Utóbbi már csak azért is lenne hülyeség, mert eleve ő nem akart menni. Arra már nem emlékszem, hogy mivel vette rá Chan, hogy vele menjen. Àh nehéz ügy. :-\
Juj volt itt nekünk még jófej Jongdae is, akin jót derültem. :-) Hm...hát szép volt a SuChen, de lehet, hogy azok ketten tényleg csak barátnak jók. Nem kell mindenkinek melegnek lenni, a kísérletezés meg reális. ^^
Biztos csak nekem nagy dolog Harry és Louis megemlítése, de én még mindig oda vagyok értük úgy amúgy igazából, szóval most itt vigyorgok a fejezet befejezése ellenére is. *.*
Hah nem tudok mit írni már, biztos nem tértem ki egy csomó mindenre. Elképesztően imádom még mindig a fogalmazásod, egy álomfelhőn lebegtem, míg olvastam, haha aztán meg lezuhantam a vége csattanóra. :-D
Kíváncsian várom a következő részt.
Jó légy és jobbulást kívánok. :-) Pusz
Ditta
Szia Ditta!
TörlésÓ, hát ti ismeritek ezt a történetet XD Vagy ennyire kiismertetek már. Igen, nem tagadom, ez a terv Baekhyun apjától van, és hogy Chanyeolnak jár-e az Oscar... Coming soon, nem akarom elárulni, kíváncsi vagyok, hogy milyen megdöbbentő lesz. Igen, ez így nagy szemétség, hogy még az anyját is belekeverte, de így annyira megsajnáltatta magát, hogy Baek feltétel nélkül bízott benne, minden szavát itta. Chanyeol pedig tudta, hogy még jobban és jobban magába kell bolondítania.
Összezavartok még engem is, de komolyan. Most már nem tudom, hogy mit csináljak, meg hogy tényleg ennyire kicsesszek-e Baekhyunnal. Egyébként nem csak ő az áldozat. Na majd minden kiderül a maga idejében, meg ha jobban átgondolom a dolgokat.
A régi Baekhyun biztosan ezt tenné. Hisztit csapna, és mindent számon kérne Chanyeolon. Egy hónapot kért tőle, aztán ha kibírja Chanyeol a csicskáztatást, akkor elmegy vele. De ugye ez csak egy ürügy volt, hogy maradjon, meg gondolom mindenki azt hitte, hogy nem áll szándékában hazautazni, csak jól meg akarta szivatni Chanyeolt. Viszont csak a családjáról van szó.
Igen, pontosan ezt gondoltam én is. Eleve elrontottam azzal, hogy több melegpárt is tettem a történetbe, és most ezt próbálom valahogyan kompenzálni. Ez egy nagyon nagy hiba volt.
UGYE? Én is, és szerintem egyre jobban. Ah, de rég olvastam már egy jó kis Larry történetet! Szerintem hamarosan írok velük valamit, annyira hiányoznak.
Jaj, hát micsoda mondat volt ez. Remélem nem koppantál nagyot:D
Köszönöm szépen, hogy írtál ♥
Szia, te drága lány *-*
VálaszTörlésHuh, hát nem is tudom hol kezdjem, sok érzés kavarog bennem, jók és rosszak egyaránt... Már egy ideje minden rész elolvasása után azt érzem, hogy igen, ez eddig a legjobb, ezt írta meg eddig a legjobban. Azután te ezt megcáfolod, mert jön a következő rész, ami még királyabbul van megírva, Vivihez méltóan, és én már azt hiszem, hogy nem is lehet fokozni. DE TE MINDIG FOKOZOD.
Esküszöm, eddig talán a te írásaid voltak/vannak rám a legnagyobb hatással; egyszerűen hihetetlenül bele tudom magam élni olvasás közben a történetbe, teljesen azonosulni tudok Baekhyunnal, és kósza érzéseivel, amiket teljesen hihetően megformálsz! Tudom, sokszor említettem már, hogy mennyire szépen fogalmazol, és hogy én mennyire imádlak, de mégis úgy éreztem, hogy ezt most megint le kell neked írnom, mégpedig azért, mert ez volt a legboldogabb és a vége miatt egyben a legszomorúbb rész eddig. Így kettős smiley-t kapsz :3 :(
Az elején én azt hittem lefordulok a székről! Kétszer kellett elolvasnom, és kétszer is annyira élveztem, amennyire csak lehetett. Piszkosul élet-szaga volt, szerintem szebben nem is tudtad volna megfogalmazni Baekhyun érzéseit; a boldogság-illat pedig nálam mindent vitt! :)
A beszélgetésüknél mintha egy csodába csöppentem volna, nekem ez most olyan volt, mintha a hiányzó kis puzzle darabkák a helyére kerültek volna, minta a kimondatlan szavak hirtelen értelmet adtak volna mindennek; egyszóval tökéletesen kompenzáltad az eddigi űrt a gyengéd szavaikkal, a szinte felhőtlen légkörrel, ami abban a pillanatban körülvette őket! :3
Aztán a reggellel pedig csak fokoztad és fokoztad ezt az egészet. Bár nem volt sok, mindössze egy parányi bekezdés a többi nagy között, akkor is megmosolyogtattál :) A történetekben talán a reggeleket szeretem a legjobban olvasni, fogalmam sincs miért, számomra egyfajta sajátos hangulata van ezeknek, főleg, ha az író ilyen szépen átadja a dolgokat az olvasóközönségnek :3 ÉS PARK CHANYEOL NEKEM IS FŐZHETNÉL KÁVÉT, KÖSZIKE.
GONOOOSZ VAGY. :( :( :( Ezt muszáj volt nagybetűkkel kiemelnem, és szerintem minden olvasó érzéseit képviseltem ezzel, és azzal, ha azt mondom, hogy MIT TETTÉL A SUCHENNEL. Sír, fáj a lelkem értük, hiszen tényleg piszkosul jó párost alkottak együtt - de nem jobbat, mint Baekyeolék ahhahahah - és ha már a két tökfilkó főszereplőnek ilyen rögös volt az útja, ami úgy látszik koránt sem ér még véget, akkor legalább nekik hozhattál volna egy kis boldogságot :(
Ennek ellenére te vagy a történet írója, és te érzed, hogy hogyan szeretnéd írni, hogyan a legjobb neked, és bár vérzik a szívem miattuk, képes vagyok megbékélni vele, mert tudom milyen, mikor íróként valaki ilyet ír :') Végül is, a valóság sem egy leányálom, párok jönnek mennek, úgymond semmi sem tarthat örökké, és ha nekik ez volt a végszó, akkor meg kell vele békélnünk. Ezt is szeretem benned, hogy rohadtul reális dolgokkal pakolod tele a történetet, mintha az már nem is írott sorok halmaza lenne, hanem önálló életre kelne! Nagyszerű vagy. Puszillak.
(Ide csak annyit, HOGY DUGHATNÁNAK MÁR CHANYEOLLAL; JONGDAE TUDJA MI A JÓ)
Chanyeol múltjával egyszerre sikerül meglepned, és egyszerre nem találtam benne semmi különöset. Valahogy számítottam rá, hogy valami ilyesmi lesz, mégis valamilyen oknál kifolyólag így is meglepetten olvastam a sorokat és... Megsirattál. És nem, ez nem csak üres szöveg, tényleg elsírtam magam, miközben olvastam, hogy mi történt Chanyeol anyukájával, de először ez a sor hozta elő a könnyeimet:
Törlés"- Itt vagyok, anya. Anya, hiányzol, ugye tudod? "
Egyszerűen a puszta gondolat, hogy valakinek el kellett veszíteni az anyukáját, őrjítő. És itt és most hálát adok az égnek, amiért nekem nem kell ilyesmiért szenvednem, szerintem én bele is halnék a bánatba. Sajnálom Chanyeolt, de hát ez az élet rendje, sajnos :/ Baekhyun viszont mosolyt csalt az arcomra, mikor megígérte az anyukájának, hogy vigyázni fog rá, és itt kezdett visszatérni a jókedv a történetbe. Vagy legalábbis nem a tömör fájdalom maradt meg nekem :')
A végén mikor hazamentek, olyan mámoros hangulat kerített hatalmába, hogy azt hittem, legalább egy csók el fog csattanni közöttük, mert szerintem oda tökéletesen illett volna, még hogyha több már nem is, khmm... ha érted mire célzok ><
Lényeg a lényeg, hogy nem kezdek el itt neked olyanokat írogatni, mint pl.: HOGY TEHETTED EZT VELÜK. SZÍVTELEN VAGY. Mert ez nem lenne valósághű tőlem, és jelenleg nem is érzek így :D
Abszolút várható volt ez a lépés, én egész végig a végét vártam, hogy na milyen csattanóval fogod zárni a részt, és mivel sokat mondogattad nekem, hogy szomorúság lesz, így ezért már fel voltam rá készülve, és nem is ért meglepetésként. És kövezzen meg minden Baekyeol fan, minden olvasód, de engem egyáltalán nem bánt ez a dolog. Ugyanis van egy olyan érzésem, hogy ezt akarta még elmondani neki Chanyeol az anyja sírjánál, csak Baekhyun leintette, hogy majd később :D Van egy olyan érzésem, hogy Chanyeol egyáltalán nem gondolta komolyan azokat a dolgokat, amiket telefonon mondott az apjának, és csak azért csinálta, hogy az ne dühödjön fel. Pechére, Baekhyun pont hallgatózott :( Őszintén sajnálom őt, mivel engem is így arculcsapásként ért volna ez a dolog, mivel a boldogsága szinte egy napig sem lehetett felhőtlen, amiért szintén vérzik a szívem; ha valaki, hát ő az, aki megérdemli, hogy boldog legyen, és természetesen Chanyeol oldalán :(
Remélem ez a helyzet tisztázódni fog közöttük mi hamarabb - bár téged ismerve, erről nem is álmodozhatok x) Na meg persze az is benne van a pakliban, hogy most tényleg szívtelen voltál, és Chanyeol valóban csak megjátszotta, hogy érdeklődik Baekhyun iránt, viszont annyira természetes volt minden, amit mondott neki, amit tett érte, hogy nekem egyáltalán nem tűnt annak :/ Fogalmam sincs, mi következik ezután, Baekhyun hogyan reagál, szembesíti-e Chanyeolt mindezzel, vagy nagy nehezen eljátssza, hogy semmi probléma... Kiszámíthatatlan vagy, szóval nem tudnék semmit biztosra, vagy legalább majdnem biztosra mondani... De azért remélem egy jó nagy pofont lekever majd Chanyeolnak, már csak azért is, mert hallania kellett ezeket a szörnyűséges szavakat :3 (Reggel van még, szóval nézd el nekem... xD)
Azt pedig nagyon remélem, hogy minél hamarabb felépülsz, nem jó a gyenge Vivit látni, térj vissza a királyságodhoz, mert akkor vagy az igazi; ne hagyd hogy egy csúnya kis betegség legyőzzön <3
Eltűntél, amiből remélem ezúton nem csinálsz rendszer, de mivel még azon a hónapon belül érkezett a rész, amiben az előzőt hoztad, így szerintem ez igazán nem nagy bűn :)
Pozitív vagyok a végével kapcsolatban, szóval nem öllek meg, csak akkor, ha minden reményemet porig rombolod majd a következő fejezetekben :( Vicceltem, imádlak.
Vivikém, semmi baj, neked elnézem, és jólesik, hogy megpróbáltad a születésnapomra megírni, tudod, a szándék a fontos! :3 Köszönöm szépen, hogy azért most olvashattam ezt az újabb remekművet, siess a következővel! ♥
Szia, teeee:3
TörlésHát hallod, én sohasem tudom, hogy hogyan kezdjem a válaszomat, főleg ha neked írok vissza. Annyi mindent leírsz nekem, olyan szépen megfogalmazva, olyan részletesen, annyi de annyi érzéssel, hogy wáow!
Ó, dehogy fokozok én semmit. Csupán most jönnek a ketyegő bomba részek, amik Baekhyun érzései lesznek, ami bármelyik másodpercben felrobbanhat, mert túlságosan érzékeny.
KETTŐS SMILEY:D Hát ez mekkora. A bókért pedig elpirultam, köszönöm szépen! Annyira jó érzéssel tölt el, hogy ti is érzitek Baekhyunt, átérzitek, hogy miken megy keresztül. Ti is átélitek velem ezt a történetet.
Tényleg? Pedig nem is volt semmi szép a fogalmazásomban. De tényleg nem, ezek csak a hétköznapi, átlagos dolgok vázolása volt, általában az igazán szerelmesek érzései. Mint amikor egy fiú lemond a buliról, csak hogy együtt legyen a barátnőjével, és aludjanak. Ezek az igazán szép dolgok:)
Áh, az a beszélgetés! Tudom, hogy te beleolvastál a Sehunos történetembe. Ott egyszer megkaptam Adritól kritikaként, hogy annyira feszültek a párbeszédeim, nagyon rosszul csináltam valamit akkoriban, szóval nagyon örülök, hogy fejlődött ez a készségem. Tényleg borzalmas párbeszédeket írtam, és az idő előrehaladtával egyre felszabadultabban írtam, és most már tényleg maguktól jönnek a szavak, ennél a történetemnél megfogadtam, hogy mindent az érzéseimre hagyok, és követni fogom, amit a szívem diktál. De várj, te nem is ezt mondtad XD Öhm, igen.
A reggeleket pedig mindenki gyűlöli általában hahahahaha. Persze, ez a kávéillat, meg hogy valaki veled ébred, éppen reggelit készít neked, és te átölelheted hátulról, vagy pont fordítva. Biztos jó érzés:'D foreveralone hahahahaahahaha. Park Chanyeol mindenkinek főzhetne kávét, szerintem ügyesen csinálja a gyerek, ha már főzni tud. Azért egy kávét nem szoktam elrontani. Apu kotyogós kávéjánál nincs jobb! Csak nagyon erősen csinálja, ezért mindig bele kell öntenem egy csomó tejet.
NEM VAGYOK GONOSZ. Na jó, talán egy kicsit. Viszont muszáj volt kompenzálnom valamivel a hibámat, eredetileg sem akartam Suchent írni, aztán csak jött a feeling és BUMM. Mire észbekaptam, Suchent írtam:D Nagy hiba volt, mert így konkrétan majdnem minden karakterem bebuzult, de azért nem bánom, na! Elkönyveltem őket biszexuálisnak, az biztos sok van Koreában, így talán nem olyan nagy hiba. Áh, minek a boldogság. Tök sokáig volt boldogság, az első résztől idáig, hát nem elég ez? Oké, nem volt olyan felhőtlen boldogság, de egyszer ezzel történt jó dolog, máskor egy másik szereplővel, aztán az a sok minden Baekhyun részéről.
Hát ja, ha rólad lenne szó, te tutira kinyírtál már volna valakit!:D Én meg megkegyelmeztem nekik, pedig nehéz megpróbáltatás volt. Igen, ez az élet rendje. Ennek így kellett lennie. Semmi sem tart örökké. Meg ilyesmi, stbstb. Szeretem a reális cuccokat. Talán ezért is olyan átérezhető a történet, nem is tudom.
(Hahahahaha, Jongdae, Jongdae... mindenki egyetért vele mindig. Látod fiam, lavinát indítottál:D)
ÚRISTEN ÉS MÉG A JAVA HÁTRAVAN XD Te lány, mennyit írsz te. Imádom rá egyébként válaszolni, de huhh!
TörlésÚúúúúú, tényleg? Olyan jó ezt olvasni. Mármint tudom, hogy ez szar dolog, amit leírtam, de hogy ilyen hatással legyen valaki egy történetem, mint például rád... ezt sosem gondoltam volna. Amikor még csak olvasó voltam, egyszer olvastam egy olyat, hogy valamelyik írónak azt írták véleménybe, hogy sikeresen megsiratta őt, és az író is hasonlóan reagált, mint most én. Ez egy kölcsönös láncreakció, vagy nem is tudom. De tényleg, nagyon király érzés. Átérzitek, amit én:)
Persze, ez volt a legegyszerűbb, ami eszembe jutott, de a legmegfelelőbbnek is tűnt. Sajnos egy olyan temetésen kellett részt vennem, ahol egy 33 éves nőt búcsúztattak, többek között a férje, és a két gyermeke. Két fia volt a nőnek, az idősebb fiú annyira de annyira szenvedett... Borzasztó volt látni. Olyan fiatalon ott kellett hagynia a gyerekeit... Szörnyű. Belesajdult a szívem, és olyan beszédet mondtak érte, hogy alig tudtam visszatartani a könnyeimet.
Értem én, hogy mire célzol:D Direkt nem írtam csókot, Chanyeol lelkileg kimerült volt, és habár nem tudom, hogy ez helyes döntés volt-e, nekem részben annak tűnt, hogy csak szerette volna átölelni Baekhyunt, és aludni vele. Sokat gondolkoztam rajta, hiszen tudod. Neked el is mondtam. Aztán úgy döntöttem, hogy semmi nem lesz.
Ó, nem bánt téged senki emiatt. Igen, ezt akarta elmondani még a sírnál, de Baek leintette. Azonban szerinted az nincs benne a pakliban, hogy bevágott volna valami ilyesmit: "Sajnálom Baekhyun, nem érzek semmit irántad". Senki nem nézi ki belőlem, pedig simán vagyok ilyen aljas. Talán most attól mentettem meg mindenkit, hogy mentális sokkot kapjon XD Nem tudom, hogyan csattan volna nagyobbat, azért ez a változat is megfordult a fejemben, aztán mégis a telefonosnál kötöttem ki, így még együtt lehettek egy kis ideig, egy közös ágybabújás erejéig.
Mindenki bántani akarja Chanyeolt hahahahha:D Igen, aljas dolgot követett el, beismerem. De azért Baekhyun apja se semmi, hogy kitervelte, hogy a fia szenvedjen. Hiszen tudta, hogy sérülni fog. Azonban én még mindig kitartok amellett, hogy ebben a történetben Chanyeol fog a legjobban megsérülni, és remélem, hogy meg is tudom majd úgy írni, hogy ezt elhiggyétek nekem. Aztán lesz ami lesz, nem árulok el semmit, Chanyeolnak járna egy pofon, de ne nagyon bántsd a fiamat!:D
A királyság kezd visszaköltözni belém, már nem kell aggódni értem, de igazán jólesik, hogy ilyen sokan gondoltatok rám. Tényleg nem jó ilyen gyengének lenni, úgy érzem, hogy a teától meg a gyógyszerektől függök, de egyébként utálom a gyógyszereket, meg szerintem nem is nagyon használnak, csak azt szeretném, hogy használjanak. Egyszer ki fogom próbálni, hogy mennyi idő kell hozzá, hogy teljesen felépüljek gyógyszer nélkül, és akkor majd összehasonlítom a két eredményt.
A szándékom megvolt!:D Tényleg próbáltam vele sietni, de nem akartam elkapkodni, rossz fejezetet írni meg végképp nem, ezért nem erőltettem, aztán csak úgy írtam, amikor megszállt az ihlet.
Köszönöm, hogy írtál ♥
szia :)
VálaszTörlésÉn annyira gyönyörűen felépítettem egy gondolat menetet és sikeresen, nem átírva, hanem folytatva azt a történet haladtával beleégettem az agyamba. AZTÁN CHANYEOL MINDENT ELB..... Szóv.. hh.. a.. áhh
MIÉRT? Okés, megpróbálom leírni ami- MIÉRT?
Sajnálom >< MIÉ... cshhh *megsimogatja a saját vállát nyugtatásképp*
Még mindig gyönyörűen írsz, és komolyan egyre szebben. A történeteid elejére mindig írsz egy kis monológot, ami nem a történetre fókuszál, hanem inkább Baekhyun érzéseire, gondolataira. Viszont most az egész történeten ezt éreztem. Mindent a lehető legválasztékosabban és legszebben írtál, de A VÉGÉRE NEM EMLÉKSZEM, MERT CSAK AZ A...... kedves, édes ember járt a fejemben ^^ *minden lehetséges gyilkolásra alkalmas dolgot a közelében tart*
És persze ezzel az is összedőlt a fejemben, hogy azt a drága embert mennyire sajnálom, hogy mennyire örülök, hogy Baekhyunnal ilyen jól vannak és hogy sajnálja a történteket... kösz pasztmek -.-
Amikor már elhiszem, akkor jössz te megmutatod a középső ujjad közelről és egy jót nevetsz a naívságomon. Mindig felidegesít valamelyik nyomi és fortyogok a dühtől órákig, sőt(!) napokig. És én ezért szeretem :D De HA ezek után sad ending lesz, én esküszöm megkereslek és odaadlak a koreai maffiának -.-" *nope*
és azon is kiakadtam, hogy JONGDAE ÚJRA LÁNYT AKAR. Nem. Teheted. Ezt. Velem Jongdae fiam O_O :ccc
Siess a kövivel.. de tényleg xD (Baekhyun így ne merészelj elmenni, hanem öld meg, aztán térítsd meg Jongdae-t) *nem szereti ChenBaek-et, de most valószínűleg annak örülne a legjobban*
>Azt a nyomi, aki nem meri felvállalni magát és nem tud egy ilyen fantasztikus részről többet írni O_O~~~< (volt csendes olvasód^^) *csak neki nem lenne annyi logikája, hogy ennyiből kitalálja*
TörlésSzia.
TörlésHát most nagyon nevetek:D Általában így történik a valóságban is, nem? Amikor azt hiszed, hogy jó minden, akkor történik a bumm, vagy amikor már azt hiszed nem lehet rosszabb, aztán kiderül, hogy mégis. Szerintem vészjósló volt az a "valamit még el kell mondanom" Chanyeol részéről, amit Baekhyun már nem akart firtatni.
Én is megsimogatom a vállad nyugtatásképp, és azzal is, hogy a java még csak most kezdődik hahahah.
Ezt mindig kiemelte Khiska is, hogy a fejezetek eleje a legszebb, mert ott tényleg kiélezetten Baekhyun gondolatait fejtegetem, egyébként a legegyszerűbb dolgokkal, nem tudom, hogy miért tartjátok annyira gyönyörűnek. Áh, ne öld meg Chanyeolt, szegénykém nem érdemli meg. Nem tudom, hogy a ti szemetekben ki a szenvedő fél, jelenleg gondolom mindenkinek Baekhyun, de hidd el, hogy itt Chanyeol lesz az igazi áldozat. Meg akarom úgy oldani, hogy szeressétek őt, mert Chanyeolt szeretni jó dolog!
Persze, egy ilyen történés után a feje tetejére áll minden, Liti említette is, hogy kíváncsian várja, hogyan fogom kigubancolni a szálakat, de szerintem még jobban össze fogom csomózni. De megígérem, hogy minden érthető lesz, kivéve Chanyeol érzései:D
Jajj, milyen gyilkos ösztöneitek vannak nektek. Nem csak Chanyeolt, de engem is? XD Koreai maffia? Kezdek félni! Ez egy komoly fenyegetés volt. Nem tudom a végkifejletet, most én is össze vagyok zavarodva.
Hát... Jongdae egy férfi, evidens, hogy nőt akar. Persze tudom hogy érted, ezen a szerelmi szálon is gondolkodom még, azonban szerintem így teljesen reális, és még azt is meghagytam Junmyeonnak, hogy ők ketten kibékültek. Ez inkább keserédes, mintsem szomorú, legalábbis szerintem. Nézd a jó oldalát, egy szakítás után kik maradnak barátok? A legtöbb esetben yx elkerülné a másikat, de itt Jongdae határozottan kijelentette, hogy azért még barátok lehetnek. ÉS HA RÁVESZTEK AKKOR MEGINT SUCHEN TIME LESZ. De ahhoz nagyon-nagyon kell próbálkozni:D
Chenbaek? Hát már te is? Nem is tudom. Nekem ők szigorúan best friend kapcsolatban vannak.
Ó, tudtam, hogy te vagy:D Csak te írsz nekem névtelenül mostanában, úgyhogy egyből levágtam.
Köszönöm, hogy írtál ♥
Sziaaa :3
VálaszTörlésNa, ide is eljutottam...vééégre~ <3
Most nézd meg...végre itt vagyok, és semmi nem jut eszembe, csak hogy mennyire imádtam ezt a részt is, pedig annyi mondanivalóm lett volna ><
Na jó, kezdem az elején. Hogy lehetnek ennyire cukik? >< Már mondtam egyszer hogy a túl magasak lesznek az elvárásaim arról te tehetsz, és ezt most megerősítem xd Hogy lehet ennyire....ennyire...ilyen.... Nem tudom elmondani :"D Aztán az ágyas jelenet...mármint nem ágyas hanem ágyas, szóval érted :D Na nem fogok itt minden momentumot felidézni... Chanyeol nagyon cuki volt hogy elvitte Baeket a síroz :c Szegénykém :c De....de amin kiakadtam...HÁT JONGDAE!!! Édes jó istenkém, mit csinált az a gyerek?! Hogy tehette? >< Meg lesz nevelve a így folytatja....Gonosz vagy remélem tudod >.> Ahj...Jongdaeee~ (igen, mostanában....már egy ideje.....nagyon odavagyok érte, már majdnem annyira mint Baekhynért meg Chanyeolért xD ) És Chanyeol!! Komoolyan...mi történt ebben a részben? o.O Ő is meg lesz nevelve! Neveldét indítok :"D
Amúgy most jöttem rá, hogy ezek nagyon nem ilyen sorrendben történtek , na mindegy xD Ráfogom, hogy késő van, oké? :D És valamit még nagyon akartam írni úgy fél perce, de szokás szerint kiment a fejemből, szóval majd legközelebb ^^
Amúgy többet akartam neked írni, csak hogy ÉREZD A SZERETETEM! xD De nem sikerült :c
Mindenesetre imádom, még mindig, és nagyon gyorsan magyarázd meg mi történt itt, mert.....O.O" Várom a kövit *~* <3 nagyon gyorsan °^°
Szia;;
TörlésÓ, valahol olvastam, hogy a pszichológus szerint az az igazi szerelmük, amikor az emberek nem tudják megmondani, hogy miért szeretik a párjukat. Hát ezt egy kicsit átdolgoztam, és ha valaki azt írja nekem, hogy nem tud mit írni, akkor azt tudni fogom, hogy szereti a történetem (régen pszichológus akartam lenni:D)
Erről a túl magas elvárásról nagyon sokat tudnék beszélni, mert nekem az igényeim mostanában az eget verik, igazából úgy gondolom, hogy -jelen esetben- a yaois csoportban maximum öt olyan ember van, akiknek szívesen olvasom az írását, és akikről tudom, hogy igazán jól írnak. Régen úgy voltam vele, hogy "egy próbát megér" alapon megnyitottam majdnem minden blogot szinte, aztán jöttek a csalódások, egyre több, és azt a következtetést vontam le, hogy az emberek túl primitívek, vagy nekem vannak túl magas elvárásaim. Tehát én ennek csak örülök, ha magasak lesznek az elvárásaid, mert olvasni csak akkor élmény, ha az író jól átad mindent, meg van érzéke a helyesíráshoz, stbstb.
Milyen ágyas? Jaaaa, igen, csak egy picit gondolkoznom kellett, de már megvan melyikre gondolsz. Muszáj leszek újra elolvasni, mert már most elfelejtettem, hogy mit írtam xd Azért az durva.
És Nida neveldéje lesz a neve, szigorúan idolok számára hahahahaha. Hát nem tudom, úgy látszik ilyen neveletlen karaktereket sikerült összehoznom, azonban ezt nem bánom, mert ettől igazi. Nincs tökéletes, így a karaktereimnek is el kell követnie hibákat, meg baromságokat. De nem tudom, hogy Jongdae mit vétett, azt nem fejtetted ki . Junmyeon miatt? Női felfogással gondolkoztam, és én tipikusan olyan vagyok, hogy "elmentem vásárolni, mert vennem kellett egy nadrágot, de megláttam egy táskát, ezért vettem egy cipőt":D Szóval Jongdae ezért döntött így, meg hát azért csak nem fog megint kapcsolatot kezdeni egy olyannal, aki szenvedést okozott neki, aki átverte őt. A bizalom teljesen tönkrement. Na, és itt elgondolkodtató, hogy Chanyeol mennyire durván verte át Baekhyunt. Azért az is durva:D
Nem baj, én így is értettem, meg úgy válaszoltam neked, ahogyan írtad.
Nem kell nekem regényeket írni, pár mondat is elég, és te mindig írsz nekem, amiért nagyon hálás vagyok;;
Köszönöm szépen, hogy írtál nekem ♥
Szia Vivi!
VálaszTörlésBiztos unalmas vagyok, de olyan varázslatos a fogalmazásod, kénytelen vagyok engedni a gondolataimnak, és megemlíteni minden fejezet során. :D
Olyan szép volt, szép minden. A hangulat, az érzelmek, a kimondott és a rejtett szavak, a színek és persze a cselekedetek. Szép volt, aztán jött a csúnya dög Chanyeol, és úgy vetett véget mindennek, mint az áprilisi fagy a virágok bimbóinak.
Akkor előröl :D Olyan jó volt hallani, ahogy Chanyeol beszélt a kapcsolatukról! Ezek a pillanatok az egyik kedvenceim a kezdő szerelmesek általános aktivitásaik közül. Mikor együtt vannak, mégsem történik semmi, talán csak a szavak... De persze csókolózhatnának már egy kicsit, meg gondolom mindenki azért sír, hogy szexeljenek, de ennek még koránt sincs itt az ideje. Főleg most, hogy Chanyeol egy csúnya dög lett.
Mm... A kávét nagyon szeretem. :D Meg az ehhez hasonló reggeleket. Egyszerűen tökéletes.
Jongdae a helyes utat választotta. Sajnálom őt, rémes lehet, de ha már így alakultak a dolgok, jobb, ha minél hamarabb túlteszi magát rajta, és kiűzi Junmyeon emlékét - ha nem is mindet - a fejéből. Talán tényleg jobbak a lányok... De én szeretném, hogy boldog legyen. Ha már így hátramaradnak mind...
Jaj, Chanyeol édesanyjának története olyan szomorú volt :( Pont a napokban néztem az apámmal egy kínai sorozatot, aminek egyik részében egy testvér beszélt a húga haláláról, és magát hibáztatta mindenért, én meg úgy elsírtam magam. Persze ő jól szórakozott rajtam :D Ez a pillanat úgy emlékeztetett arra, kegyetlen, mégis gyönyörű volt. De ki mondta, hogy ez a kettő sosem illhet össze?
Nem mondom, hogy elrontottad a végét, mert nem rontottad el, egyáltalán nem, ennek pontosan így kellett történnie, ha már egyszer így történt - de arra semmiképp nem számítottam, hogy Chanyeol utolsó szavai így fognak a fejemben ragadni. Véleményem szerint szereti Baekhyunt, az apjának pedig hazudik... De ki tudja, bármi kisülhet még ebből. Azt viszont remélem, Baekhyun felelősségre vonja majd Chanyeolt - én legalábbis biztos ezt tenném. :D
Úgy olvastam volna még a fejezetet... Már most szeretném a következőt, de te inkább csak gyógyulj meg most! :D <3
Szia!:)
TörlésNem tudom hogy vagy vele, de ha valaki dicsér, akkor az sohasem unalmas, sőt. Kifejezetten örülök ennek, mert tényleg nem tartom a fogalmazásom ennyire jónak, viszont ezáltal önbizalmam lesz, úgyhogy köszönöm neked.
Ó, milyen szép hasonlat volt ez. Valahogy úgy tudnám ezt megfogalmazni, hogy apró hógolyóként indult, ezek voltak az érzelmek, aztán minden egyes érzelemmel egyre nagyobb lett a hógolyó, végül pedig már olyan hatalmas lett, hogy legurult egy magas hegyről. Nem tudom még, hogy egyáltalán túlélte-e a gurulást.
Persze, vannak ezek a fázisok, amik egy szerelmespár életéből sem maradhatnak ki, és ezt egy picit bele szerettem volna csempészni, ha már szeretek reális dolgokat írni. Ó, igen... Nagyon sokat várták azt az ominózus pillanatot, ami végül nem következett be, és valószínűleg nem is fog. Úgy gondoltam, hogy a csók most csak zavaró lenne, legalábbis nekem az lett volna. Nem akartam elrontani ilyesmikkel a pillanatot, aztán eszembe jutott az a mondat, hogy néha a pillantás a legintimebb dolog a világon.
Akkor már ketten vagyunk :3 Bár a reggeli rutinomat mégsem a kávé tölti be, hanem egy energiaital és áfonyás müzli, de azért a kávé király dolog.
Az idő mindent megold, és Jongdae az én kedvenc karakterem, ezért nem szeretném, ha még túl sok fájdalmat kellene átélnie. Bár a kedvenc karaktereimet bántottam eddig a legjobban, ezért ez a veszély is fenyegetheti őt.
Na várj, te apukáddal néztél kínai sorozatot?:D Ha én megpróbáltam volna rávenni apát egy ázsiai cuccra, akkor valószínűleg már ki kellett volna költöznöm. Bár igaz, egyszer a húgommal rávettük őt, hogy nézzen meg velünk egy doramát, és még el is érzékenyült rajta, de azóta sem lehet vele nézni semmi ázsiait, kizárólagosan Bruce Lee-t, meg Jackie Chant, meg talán még Jetli is jöhet. Anya meg... Igen:D És megint nem arra válaszoltam, amire kellett volna, gyakran csinálom ezt, ne haragudj.
Hogy Chanyeol szereti-e Baekhyunt? Lehet, hogy majd gonosz leszek:D Ó, én is ezt tenném, mert néha indulatos vagyok, és ha kialakulna ilyen helyzet az életemben, tutira nem hagynám szó nélkül, vagy ordítás nélkül hahahaha.
Próbálok gyógyulgatni, már jobban vagyok valamelyst, de még mindig nem a teljes és energiabomba Vivi vagyok.
Köszönöm szépen, hogy írtál ♥
Ooohhogyaza...
VálaszTörlésRemélem a vége megint csak egy álom..
Mert ha nem akkor jobban fogok sírni, mint most.
Nagyon szép és megható rész volt.
Oooh ChanYeol ne baszd el nagyon szépen kérlek :(
Remélem jól meggondolod nem utána módosítasz a történeten mert azt utálom :)
Nade, csak így tovább, várom a folytatást!
Anett :)
Nem, sajnos ez nem álom. Egy picit lélektaposó voltam most, de majd kompenzálom ezt a dolgot valamivel.
TörlésIgen, mindenképp jól meggondolom, hogy mit szeretnék írni. De ha nem is azt, amit elképzeltem akkor sem fogom módosítani, mert valami oka biztos lesz, ha úgy írtam le. Nem szeretem én sem, ha már van egy kész fejezet, aztán yx időtartam után kapok egy teljesen újat.
Köszönöm szépen, hogy írtál!^^
Én is eléggé eltűntem, nem nagyon kommenteltem neked, amit röstellek is, de most igyekszem pótolni.
VálaszTörlésMost nagyon össze kell szednem a gondolataimat, próbálok érthetően fogalmazni.
Mindenféle túlzás nélkül, ez a fejezet úgy volt tökéletes, ahogy volt. Egy kis érzelmi hullámvasútban volt részem, olvadoztam az elején, Baekhyun feltétlen szeretetétől és odaadásától, elszomorodtam, amikor el kellett búcsúznia Jongdaetől, de azért a drága teve poénján kb öt percig szakadtam (meg is kellett állnom az olvasásban).:D A tengerpartos jelenetnél ismét a keblemen ölelgettem azt a bozonyos rózsaszín ködöt, majdnem sírtam, amikor Park asszony sírjánál voltak és a végen annyira meglepődtem, hogy félrenyeltem a krumplit.:D
De kezdem inkább az elejétől:
Szerintem Baek azért nagy változáson ment át, az elején sokkal dacosabban és makacsabban viselkedett Chanyeollal szemben, most pedig szinte él-hal azért, hogy legalább hozzáérhessen (mondjuk ebben eléggé közrejátszik Chan vonzereje), nekem mindkét oldala tetszett, de ez egy kicsit jobban bejön. Aranyos ez a "kérlek Chanyeol had gomboljam be én az inged" féle Baek. Ahogy pedig leírod az érzéseit és magát a szituációt az zseniális, teljes mértékben bele tudtam élni magam, ritka az ha valakinek ilyen kifejező képessége van.
Jongdae...hát egyszerűen imádom.:D Annyira tipikus, hogy a nagy érzelmes pillanat közepére benyögi a "dugtatok már Chanyeollal?" kérdést.xD Mondjuk azt sajnálnám, ha itt vége lenne SuChennek, mert nekem nagyon a szívemhez van nőve ez a páros, de biztos kézben tartod majd a dolgokat, hogy mindenkinek jó legyen.
Amikor ellátogattak Chan anyukájának a sírjához...nagyon megható rész volt, teljesen megértettem és át tudtam érezni a fájdalmát. Talán most olvastunk először ennyire őszintén Chanyeol érzelmeiről.
Ami pedig a végét illeti, egyetértek az előttem szólókkal, szerintem Yoda a főnöknek hazudik, azt elképzelhetetlennek tartom, hogy ne érezne semmit Baek iránt, főleg a mai nap után, miután megnyílt neki és megmutatott egy nagy darabot a múltjából. De persze Baek nem ugyanígy fogja gondolni, szegényem megint azt fogja hinni, hogy hátba szúrta az az ember, akit szeret. Nyomorultam, amikor történne valami jó az életében, mindig közbejön valami. De ahogy mondják, rögös út vezet a teljes boldogság felé.
Nagyon tetszett a rész, remélem azért nem zagyváltam össze-vissza.:D Várom a folytatást.:)
BaeBae**
Bocsánat, hogy ilyen későn válaszolok, próbálom magam összeszedni, de nem olyan könnyű x.x Van, amikor nagyon könnyedén válaszolok egy véleményre, és van, amikor azt sem tudom, hogy mit kellene visszaírnom.
TörlésIgen, azt szerettem volna, hogy ez egy érzelemdús fejezet legyen, hogy jelen legyenek a legfontosabb érzések. Jongdae beszólásai csak úgy jönnek, pedig tényleg nem vagyok egy humorherold, de Jongdae megköveteli ezt a fajta viselkedést. Félrenyelted a krumplit?XD Azért remélem semmi baj nem lett.
Örülök neki, hogy ezt észrevetted. Próbáltam azért úgy írni, hogy látható legyen a változása, de Chanyeol is sokat változott; egy felelősségteljes emberből még inkább az lett. Viszont valóban, Baekhyun változása nagyobb mértékű volt, ezt valamennyire igyekeztem azzal is elérni, hogy egyáltalán nem trágárkodott, fokozatosan változott meg, ahogy egyre közelebb került Chanyeolhoz. Mindig nagy siker számomra, ha valaki beleéli magát a történetembe. De nem csak azért örülök, mert ez egy öröm nekem, hanem így te is, és mindenki más aki beleéli magát részesei lehettek ennek a történetnek, minden érzésnek. Azért ez jó érzés:)
Jongdae a király! Well, nem:D Elég sajnálatos itt a Suchennek szánt szerep, de nem szándékozom ebben a pillanatban tovább írni az ő kapcsulatokat. Egyrészt azért, mert egyáltalán nem reális ennyi meleg egy történetben, és így próbálom most kompenzálni, bár tudom, hogy már akkor elrontottam, amikor Jongdae tette azt a kijelentést. Elragadott a hév, és nem gondoltam át jól a dolgokat. Viszont senki nem jönne össze újra egy olyan férfival, aki ilyen szinten hazudott neki (és a kérdés, hogy erről Baekhyun hogy fog elmélkedni:D)
Ebben a részben lelepleztem Chanyeol majdnem minden titkát, bár ha akarnék, még tudnék gyártani párat, persze olyanokat, amik nem kapcsolódnak Baekhyunról, mert nem akarom, hogy szenvedjen az a szegény.
Neked csak azt tudom mondani, mint a többieknek; itt semmi sem biztos. Mindig igyekeztem úgy mozgatni a szálakat, hogy minden érthető legyen, de közben mégsem. Az valóban elképzelhetetlen, hogy ne érezzen semmit Baek iránt, már csak a múltjukra tekintve is, de aki egyszer elkövetett egy hibát, az máskor is el fog valamit követni.
Dehogyis, minden érthető volt, és köszönöm szépen, hogy írtál nekem^^