Belülről könnyezek. Potyognak az érzelmeim, miközben felidézem kopott emlékeimben a barátságunkat, szinte azonosulok a fájdalmas cseppekkel. Lassan veszik ki belőlem az élet, eggyé olvadok a kínnal, minden mozdulatom megszakad. A te nevedet kántálom szüntelenül a fejemben, közben azon gondolkozom, hogy valaki hogy képes ilyen mértékű szenvedést kiváltani belőlem puszta szavakkal. A szavaid a lelkemig hatoltak, megmérgeztek, és kezdem azt hinni, hogy míg nekem sokat jelentettél, addig én semmit sem neked. Ezen a nyári napon még szomorúbb vagyok, egyedül veled osztottam meg a fondorlatos titkaimat, egyedül neked meséltem az első igazi kalandomat, egyedül te voltál, akiben megbíztam.
Te mindent tönkretettél egyetlen szóval, elmúlt a varázs, amit akkor éreztem, elmúlt a barátságunk. Reszelősen fújom ki a levegőt, miközben visszaolvasom a beszélgetésünket, a szívem szétreped a nyomástól. Fekete füstgomolyag vesz körbe, hosszan tüdőzöm le a nikotin-mérget, amire akkor szoktam rá, amikor te magamra hagytál egy idióta ürüggyel.
Nem voltam elég jó barát? Nem voltam mindig ott neked? Nekem te voltál az egyetlen barátom, mégis rendben voltam. Neked miért nem volt jó?
Elérem a kritikus pontot a beszélgetésünknél, most jön az a rész, amikor megbánod, hogy egyedül hagytál, és bocsánatot kérsz. Megbocsátottam, de a szívem egy makacs darabja sohasem fogadta ezt el.
Talán nem is te vagy a hibás, hanem én. Talán nekem nagyobb szükségem volt a barátságodra, mint fordítva.
Megbocsátottam, de a kapcsolatunk krémjében érzem a feszültséget, ahogy apró-bántó megjegyzéseket teszünk egymásnak, amiket általában én generálok. Most is bántó szavakat írsz üzenetben, amitől rosszul érzem magam. Sírni akarok, de Park Chanyeol nem hullajt többé könnyeket.
Hát ennyi lenne? Megszakad valami, valami csodálatos, a helyét egy tátongó fekete lyuk veszi át. Egyedül vagyok. Senki nem ért meg. Sok emberrel beszélek nap mint nap, de... hiányzol.
Hiányzik a magával ragadó társaságod. Hiányzik az éjt nappalá téve folytatott beszélgetéseink. Hiányzol, Baekhyun. De ha te nem értékelsz, akkor én sem foglak.
Történetbe foglalom a barátságunkat, nem sajnáltatásból, csak hogy lezáródjanak a gondolataim. Megosztom a blogomon, miközben azon filózom, hogy akarom-e, hogy lásd, vagy sem. Ebben a pillanatban csak abban vagyok biztos, hogy e szerény történet itt fejeződik be, és lehet, hogy a barátságunk is.
Oh, hát most elszomorodtam. :-( De ugyanakkor nagyon tetszett ez a tényleg rövid szösz. Nem volt benne semmilyen formája egy párkapcsolatnak, mert ugyebár barátságról volt szó. Ilyenkor megnyugszom, hogy nem vagyok teljesen megzakkanva a yaoi történetektől, és nem csak kizárólag az okoz örömet. ^^
VálaszTörlésValamiért olyan okos vagyok, hogy kitaláltam már az elején, hogy Chanyeol szemszögéből olvasok (kép ide vagy oda, az még nem jelent semkit). Egyszerűen ezt sugározták a sorok.
Ezt is régebben írtad vagy friss iromány?
Köszönöm, hogy olvashattam. :-*
Ditta <3
Igazából... teljesen őszintén, itt az érzéseim elsodortak, és csak írtam a saját szemszögemből, a saját érzéseimet. És mivel az életemnek egy rövid - bár fontos- szakaszát dolgozza fel, ahol a barátságról volt szó, így csak a barátságról írtam, illetve, hogy a barátságunknak vége szakadt :/ Nem igazán tudom ezt feldolgozni, hatalmas lelki erő kell hozzá, de nagyon remélem, hogy egyszer túl leszek rajta, meg ezen a szomorú hangulaton is.
TörlésEz egy friss iromány, bár lehetséges, hogy nem látszik rajta, de itt csak meg akartam szabadulni attól, ami a lelkemet nyomta. Abban a pillanatban papírra vetettem a gondolataimat, amint a legjobb barátomnak hitt személlyel alábbhagyott a beszélgetésünk, és úgy érzem, hogy a barátságunk is.
Köszönöm, hogy elolvastad!:) ♥
Ez olyan szomorú volt :'(
VálaszTörlésRitkán gondol bele az ember ilyenekbe és őszintén szólva én egyszer próbáltam meg ilyet írni és happy end lett a vége xD
Valami fantasztikusan írtad le, at tudtam érezni :)
Így tovább :) tényleg nagyon eszméletlen lett :)
Sajnos én mostanában egyre többször gondolok bele ebbe, meg hát az én életem egy szakaszát dolgozza fel a történet, így nem tudtam happy endre megírni.
TörlésKöszönöm szépen, örülök, hogy így gondolod!:)
Ezmi :(
VálaszTörlésEgy ilyen kis izé:)
Törlés