- Miért ordítasz?
- Mert te is ordítasz! De miért kiabálunk? - ugyanolyan idegesítő hangon kérdezte, mint pár másodperccel ezelőtt.
- Az őrületbe kergetsz, Jongdae!
- Hyung, biztos szép álmod volt. Félreérthető hangokat adtál ki - halkan kuncogott, utána pedig az égető tekintetemből következtetve egy lépést tett hátra, majd védekezően felemelte a kezeit.
Idegesen beletúrtam a hajamba, nem szerettem, ha Jongdae direkt provokált. És mindig ezt csinálta...
- Egyébként mit keresel itt? - az éjjeli szekrényen maradt ásványvízért nyúltam, ő pedig leült az ágy szélére.
- Hívtalak, de nem vetted fel a telefont. Azt hittem baj van, ezért idejöttem. Inkább köszönd meg, seggfej.
- Csak pár órára aludtam el. Ne aggódj értem, jól vagyok - gyengéden megsimítottam a hátát, és bár hiába kértem utána, hogy menjen el, tudtam, hogy azért is itt marad, hogy idegesíthessen.
Nem csinált semmit, bizonytalanul kémlelte a szobám krémszínű falait, miközben huzamos másodpercek elteltével a telefonjára pillantott. Ezt ismételgette óráknak tűnő percekig, én pedig feldúltan néztem őt mindvégig, miközben felálltam az ágyról és közelebb mentem hozzá, de ez a tény nem érdekelte.
Kizökkentem a valóságból, és az álmom köré fodrozódtak a gondolataim. Semmi egyéb nem jutott eszembe, csupán egy kérdés: Miért? Miért pont ő? Miért nem inkább Jongin? Pár évvel ezelőtt egy ahjussi azt mondta nekem, hogy hunyjam le a szemeimet, és látni fogom, amire igazán szükségem van. Akkor ostobaságnak gondoltam, egy nevetséges közhelynek. De ez annyira valóságszerű volt. Szinte most is érzem, hogy mennyire felhevül a testem Chanyeol minden érintésétől, és csókjaitól a bőrömön. Úgy tudnám kifejezni ezt az érzést a legegyszerűbben, hogy olyan, mintha kifacsarták volna az elcseszett szívemet. A szívem és az eszem nincs összhangban, nem ugyanazt akarják. Mégis... borzasztó volt felkelni, és rádöbbeni, hogy mindez nem történt meg. Nagyon régen éreztem már ilyen mérhetetlen fájdalmat, és nem hittem volna, hogy egyszer Chanyeol miatt fogom ezt érezni.
Zavaros, olykor lassított léptek halk zaját hallottuk, majd mindketten a hang irányába fordultunk. Jongdae arcát nem láttam, azonban el tudtam képzelni, hogy milyen reakciót válthatott ki belőle az elé táruló látvány. És hogy belőlem milyet váltott ki... Azt. A. Kibaszott. Eget.
- Te meg mit keresel itt? - nyűgösen kérdeztem, legalábbis próbáltam ezt a látszatot elérni.
A lábaim remegtek, nem tudtam Chanyeol aranyló tekintetébe belenézni, hullámzó-szorongás vette át felettem az irányítást.
- Te mondtad, hogy jöjjek át! Még reggel - válaszolta zavartan, majd mintha már ez a mindennapjaihoz tartozott volna, kényelembe helyezte magát a szobám egyszemélyes kanapéjában.
Bizarr és furcsa érzés kerített hatalmába, amik akaratosan tolakodtak be a gondolataim közé. Mintha az álmomban is ugyanez a jelenet ismétlődött volna meg, azonban ezt még saját magamnak sem akartam beismerni.
- Én lépek - végül Jongdae szakította meg a bizonytalan ideig tartó csendet, majd egy utolsó kaján pillantással rám nézett, végül villámgyorsan kilépett az ajtómon.
Persze, ez a rohadék is a legjobbkor hagy magamra...
- Akkor... én is megyek - határozatlanul kezdte Chanyeol, a hangja most még mélyebbnek hatott a dünnyögésétől.
- Nem mehetsz el - ellentmondást nem tűrve mondtam, összekulcsolt karokkal, és a lelkem mélyén megbújt győztes vigyorral.
- De miért nem? - a tekintete fájdalmasan perzselt, majd megpróbált minél ártatlanabb fejet vágni.
Szegény, ha tudná, hogy engem ez a legkevésbé sem hat meg...
- Azért, mert azt mondtam - hanyag higgadtsággal válaszoltam, a gyomromban pedig tucatnyi lavina gördült le a nyughatatlan izgatottságtól. Egyszerűen imádtam, hogy most majdnem bármit megtehetek vele.
- Tudom, a te szavad szent és s-
- Pontosan - a szavába vágtam gonosz vigyorral, ő pedig hüledezve nézett rám.
- Mi lenne, ha egyszer normálisan be tudnám fejezni tőled a rohadt mondatomat?! Ahh - egy éles pillanatban sínylődő arcmimikával a nyakára tette a kezét, én pedig aggódó tekintettel bámultam rá.
- Mi van?
- Aki azt mondja, hogy egy hotel kényelmes, annak kibaszottul ne hidd el. Az az ágy olyan kényelmetlen, hogy m-
- Gyere ide - ismételten a szavába vágtam, mert képtelen voltam nézni, ahogy minduntalan próbálja magának enyhíteni a fájdalmat sikertelen eredménnyel, legalábbis a kínlódó tekintetéből következtetve.
Lassan indult el az ágy felé, tétova léptekkel, miközben a sötét szemei már megütötték a félelem mércéjét is. Idegesen sóhajtottam, épp annyira hangosan, hogy Chanyeol meghallja, és gyorsabban szelje a lépteit. Látszott az arcán, hogy kettős érzelmek hada támadta meg, én pedig ahogy közeledett, úgy lettem egyre izgatottabb és idegesebb. Nehézkesen ült le az ágy szélére, majd én tettem meg a közelítő lépéseket hozzá. Törökülésben voltam, úgy próbáltam közelebb somfordálódni hozzá, majd amikor már csak egy karnyújtásnyira volt tőlem a vállaira tettem kezeimet, és elgondolkoztam rajta, hogy most mi a szart csinálok. Nem tudtam hova tenni a rohadt szívemet, ami Chanyeol közelségétől szinte kiszakadt a helyéből. Chanyeol akadozott légvétele bizonytalanná tett, ezért végigsimítottam a karját.
- Hé, lazulj el. Engedd, hogy enyhítsek a fájdalmadon - halkan és őszintén mondtam, nem szerettem volna ilyen szenvedő tekintettel látni őt többé.
Habozva, de aprót bólintott, ami nekem elengedő önbizalmat adott ahhoz, hogy elkezdjem masszírozni. Először csak puhatolózva érintettem meg, óvatosan, a bőre pedig annyira selymes volt, hogy élvezet volt minden érintés. Nem akartam erősen masszírozni, ezért próbáltam megtalálni a köztes állapotot, amit bizonyára sikerült, mert Chanyeol teljes mértékben ellazult. Mosolyogtam a reakcióján, bátorítottak a halk sóhajai, és olyan feneketlenül mély boldogságot éreztem, mint a tenger, és amiben már régóta nem volt részem. Nem hittem volna, hogy egyszer Chanyeol lesz az örömöm végeláthatatlan megtestesítője, azonban nem bántam. Öt perc néma csend telepedett a házra, viszont a szívem táncot járt, és valamiért úgy éreztem, hogy ez Chanyeollal is így volt. Csak egy fura, meleg megérzés, amit szerettem volna, hogy igaz legyen. Még mindig elképzelhetetlennek tartottam, hogy Park Chanyeolt masszírozom, ő pedig élvezi... vagyis, nem mutatta jelét annak, hogy nem így lenne.
- Figyelj... - megfogta mindkét kezem, és felém fordult. - Arra gondoltam, hogy holnap eltölthetnék kettesben egy napot - bizonytalanul kezdte, majd ez az érzés még jobban fokozódott benne, amikor meglátta az érthetetlen arckifejezésem. - Mármint... Én csak... Arra gondoltam, hogy próbáljuk meg - mondta végig a szemeimbe nézve, majd amikor realizálódott benne, hogy mit mondott, zavarodott volt a tekintete, és már szóra is nyitotta ajkait. - Vagyis úgy, hogy egy napig nem veszekszünk, és te megpróbálhatnád, hogy nem vágsz mindig a szavamba.
Az utolsó mondata után csalódott voltam, és igazából meglepődtem saját magamon, hogy pár másodpercnyi reménykedés játszódott le bennem.
- Bassza meg, tényleg elviselhetetlen vagyok, igaz?
- Neeem, szó sincs erről. Csak lehetnél kevésbé... - az utolsó szót szinte a végsőkig elhúzta, miközben kereste a rá a megfelelő jelzőt.
- Rendben, majd megpróbálom. De azért ne felejtsd el, hogy továbbra is a csicskám vagy. És most egyenesen megparancsolom, hogy aludj itt.
- HOGY MI? - a hangja élesebb volt, mint valaha, és a szemei is kikerekedtek.
Pontosan ilyen reakcióra számítottam, viszont most Chanyeol egészsége volt az elsődleges. Viszont belesajgott a szívem, hogy így reagált minderre. Próbáltam nem kimutatni, ezért rendeztem az arcmimikám, és újra felvettem a kőszikla-nézést.
- Majd alszom a kanapén. Csak nem akarom, hogy nagyobb bajod legyen.
- Igazán rendes vagy, de miattam f-
- Nem fogadok el nemleges választ - mondtam nyugodtan, majd felálltam az ágyról, hogy a fürdőbe induljak zuhanyozni.
Tudtam, hogy ez egy rövid kimenetelű zuhanyzás lesz, ugyanis a mérhetetlen fizikai fájdalom, ami átjárta a testem egyszerűen nem engedte, hogy elidőzzek a vízzel, esetleg mással. A zuhanyzókabinban sietősen csináltam mindent. Egy tenyérnyi tusfürdőt oszlattam szét a testemen, majd engedtem, hogy a vízsugár könnyen lemossa a finom habot. Szívesen csináltam volna még ezt órákig, de a tény, hogy Chanyeol a lakásban van arra késztetett, hogy azonnal szálljak ki, és szélsebesen rohanjak hozzá. Törölközőt tekertem a derekam köré, majd a szobámba sétáltam azzal a reménnyel, hogy Chanyeol még itt van. Az ajtó szinte sűvített, olyan gyorsan nyitottam ki, majd a pillantásom egyből ráterelődött, miközben Chanyeol éppen az ágyneműt rendezte.
- Gondoltam, így jó lesz mindkettőnknek - kérdően nézett rám, mintha csak engedélyt kérne.
Az ágyra szegeztem a tekintetem, azonban ez egy rohadt rossz ötlet volt. Konkrétan csinált egy kibaszott csíkot az ágyneműbe, amivel gondolom azt a látszatot akarta elérni, mintha mi nem feküdnénk majd egymás mellett. Valamint, hogy ne lépjük át egymás határait.
- Te most tényleg azt akarod, hogy együtt aludjunk?
- Nem szeretném, hogy a kanapén aludj, a föld sem kényelmesebb - zavart volt a tekintete, ahogy a hangja is, és ettől én is zavart voltam.
- Akkor aludjunk együtt - úgy tettem, mintha ez számomra semmit sem jelentene, hanyag vállrándítással intéztem el az érzelmeimet, majd a törölköző szorító fogságától szabadultam meg.
- ÁLLJ! Nem veszel fel valamit?
- Most mi bajod van? Pasik vagyunk mindketten. Te abban a rohadt fekete ingben szeretnél aludni?
- Nem - végül tétován válaszolt, ürességgel a hangjában.
- Akkor...?! Vetkőzz - felvettem egy boxert, hogy ne érezzük magunkat borzasztóan kellemetlenül, majd bebújtam az ágyba, Chanyeol részéről pedig egy halk sóhajt hallottam.
Minden porcikám reszketett a meleg takaró ellenére is, egyszerűen kirázott a hideg az elém táruló látványtól, amit szinte páholyból élvezhettem. Chanyeol lassan gombolta ki az inget, amit most egyáltalán nem bántam, sőt. Szenvedélyesnek gondoltam, miközben végignéztem a csókokra feltárulkozó nyakán. Majd a szemeibe néztem, és meglepően konstatáltam, hogy ő is engem bámult, mélyen belefúrta tekintetét az én már vágytól csillogó szemeimbe. Azt a kurva... Amint minden gomb kiszabadult fogságából nem vette le az inget, az övét kezdte el csatolni, végül egy alig hallható kattanással adta meg magát Chanyeol akaratának. Kigombolta a nadrágot is, miközben végig engem nézett. Kész szenvedés volt ez nekem, azonban mint az álmomban, most is átélhettem a fájdalom szépségét. Lassan húzta le nadrágját, végül kilépett belőle, majd az inget is levette, és mellém feküdt. Byun Baekhyun, ne csinálj semmi hülyeséget.
- Jó éjt - irtó gyorsan mondtam, majd azon nyomban elfordultam.
Nem tudtam így a szemeibe nézni, meg amúgy sem akartam izgalmi állapotba kerülni akár a puszta pillantásától. Hallottam, ahogy halkan felnevetett, majd egy süppedést éreztem, ami azt jelezte, hogy ő is ellentétes irányba fordult. Próbáltam aludni, vagy legalább egyenletesen venni a levegőt, de gyakorlatban nem ment minden olyan tökéletesen, mint elméletben.
- Sajnálok mindent.
- Mit sajnálsz a legjobban? - kíváncsian kérdeztem, miközben a szívem újra ellepte a keserű fájdalom.
- Hogy akkor este nem jöttem át. Hogy azt hiszed, hogy nincs szívem... - mondta elhaló hangon, elakadó lélegzettel.
- Hé, egy pillanatig sem gondoltam így - felé fordultam, megfogtam a vállát azt jelezve neki, hogy ő is tegye ugyanezt. - Jó, elismerem, elkövettél ellenem nagy szemétségeket, de ettől függetlenül jó embernek tartalak - mondtam, amikor már egy egymás sötét szemeit fürkésztük.
- Ma nagyon kedves voltál hozzám.
- Vannak rossz napjaim, ilyen a mai is. Ne szokd meg - mindketten elmosolyodtunk, majd Chanyeol most már nyugodt szívvel hunyta le a szemeit, én pedig pár percig visszafojtott lélegzettel figyeltem a fokozatosan megnyugvó arcát.
Nem akartam elaludni. A valódi álom az, ami éjjel nem hagy aludni. Csak nézni szerettem volna a markáns vonásait, az alvás közben is elálló füleit, az ajkain megbúvó apró féloldalas mosolyt, és hallgatni az egyenletes légvételeit. Úgy éreztem, hogy most ismertem meg valójában Park Chanyeolt. Egy olyan különleges oldalát mutatta meg, amivel könnyen sebezhetővé válhat. Magamat mégis nagyobb veszélyben éreztem.
- De azért... vannak tények, amiket még neked sem tudok megbocsátani. Nem akarok. De valami furcsa dolog történik velem, ha veled vagyok. Azt hiszem, szükségem van rád.
Harmatgyenge érintéseket éreztem a vállamon, ami arra késztetett, hogy visszaaludjak, és semmi ne zavarja meg ezt az édes álmot. De az ablakon beszűrődő kibaszott napfények valahogy minden rohadt reggelen pont engem szemeltek ki, hogy megzavarják a nyugalmas perceimet. Komolyan mondom, át fogom rendezni a szobát... Lassan nyitottam ki a szemeimet, egy pillanatra meglepődtem a látványon, azonban hamar nyugodtság költözött a szívembe, ami forró kávéként fokozódott a testemben. Ó, te jó ég. A nyugodtságomat egy pillanat alatt fújta el az izgalom szele, amikor lejjebb vezettem tekintetem Chanyeolon. Csak félig volt rajta takaró, ezért a felsőtestére tökéletes rálátásom volt. Nem zavartatta magát, ugyanúgy figyelt engem, én pedig csak az izmos mellizmát, és a mesterien tökéletes kulcscsontját tudtam nézni.
- Menned kell dolgozni.
Ez... ILLÚZIÓROMBOLÁS. Igen, Park Chanyeol egy tökéletes férfi addig, amíg meg nem szólal.
- Nem akarok felkelni - idegesen átfordultam a másik oldalamra, de ő lehúzta rólam majdnem az egész takarót, és kényszerített, hogy a szemeibe nézzek.
- Junmyeon beszélni akar veled. Nekem sem mondta el, biztos komoly dologról van szó.
- És azt nem mondta neked, hogy én mindig kések?! Hagyj már aludni, basszus - feldúltan válaszoltam, miközben próbáltam magamra húzni a takarót, de Chanyeol megakadályozta.
- Most miért viselkedsz így? Tegnap olyan no-
- Utálom, ha nem hagynak aludni. Jó, rendben, adj öt percet, és elkészülök.
Felkelt, és magamra hagyott a szobában. Hangosan sóhajtottam egyet, majd próbáltam nem visszafeküdni a puha ágyba. Chanyeol mindent elkövetett, hogy éber legyek. Kezdjük azzal, hogy félmeztelenül sétált ki a szobából... A hangja reggelente még mélyebb, ami teljesen beindított. És nekem most nem lesz időm „zuhanyozni".
Az étterembe beérve furcsálltam, hogy Jongdae hangját egyáltalán nem hallottam, Kyungsoo unott fejét sem fedeztem fel, ahogy baristaként tevékenykedik, és Minseokot sem láttam az egyenruhájában sehol, hiába térképeztem fel végig a helyet. Kihaltság volt, majdnem teljes üresség, egyedül a főnök ült annál az asztalnál, ahol általában megvitatjuk a nézeteltéréseinket. A tekintetéből egyértelmű idegesség sugárzott, ahogyan a testtartásából is. A kezeit összekulcsolta, miközben az ujjait ütemesen kocogtatta a lakkozott asztallapon.
- Hyung, miért nincs itt senki?
- Valamit meg szeretnék veled beszélni - türelmetlenül mondta, én pedig csak bólintottam egyet. - Ezt még senkinek nem mondtam el, és nem tudom, hogy mitévő lehetnék. Nem tudom, hogy miért bízom meg benned, mivel te vagy Jongdae legjobb barátja... De úgy érzem, hogy szükségem van a tanácsodra, és arra kérlek, hogy ezt ne mondd el neki.
- Jézusom hyung, megrémisztesz - feszült voltam, és lelkiekben felkészültem a válaszára, aminek minden bizonnyal a legjobb barátomhoz lesz köze. A kérdés már csak az volt, hogy ez mennyire lesz rossz hír.
- Egy hónapon belül el kell vennem egy nőt...
- Nem mehetsz el - ellentmondást nem tűrve mondtam, összekulcsolt karokkal, és a lelkem mélyén megbújt győztes vigyorral.
- De miért nem? - a tekintete fájdalmasan perzselt, majd megpróbált minél ártatlanabb fejet vágni.
Szegény, ha tudná, hogy engem ez a legkevésbé sem hat meg...
- Azért, mert azt mondtam - hanyag higgadtsággal válaszoltam, a gyomromban pedig tucatnyi lavina gördült le a nyughatatlan izgatottságtól. Egyszerűen imádtam, hogy most majdnem bármit megtehetek vele.
- Tudom, a te szavad szent és s-
- Pontosan - a szavába vágtam gonosz vigyorral, ő pedig hüledezve nézett rám.
- Mi lenne, ha egyszer normálisan be tudnám fejezni tőled a rohadt mondatomat?! Ahh - egy éles pillanatban sínylődő arcmimikával a nyakára tette a kezét, én pedig aggódó tekintettel bámultam rá.
- Mi van?
- Aki azt mondja, hogy egy hotel kényelmes, annak kibaszottul ne hidd el. Az az ágy olyan kényelmetlen, hogy m-
- Gyere ide - ismételten a szavába vágtam, mert képtelen voltam nézni, ahogy minduntalan próbálja magának enyhíteni a fájdalmat sikertelen eredménnyel, legalábbis a kínlódó tekintetéből következtetve.
Lassan indult el az ágy felé, tétova léptekkel, miközben a sötét szemei már megütötték a félelem mércéjét is. Idegesen sóhajtottam, épp annyira hangosan, hogy Chanyeol meghallja, és gyorsabban szelje a lépteit. Látszott az arcán, hogy kettős érzelmek hada támadta meg, én pedig ahogy közeledett, úgy lettem egyre izgatottabb és idegesebb. Nehézkesen ült le az ágy szélére, majd én tettem meg a közelítő lépéseket hozzá. Törökülésben voltam, úgy próbáltam közelebb somfordálódni hozzá, majd amikor már csak egy karnyújtásnyira volt tőlem a vállaira tettem kezeimet, és elgondolkoztam rajta, hogy most mi a szart csinálok. Nem tudtam hova tenni a rohadt szívemet, ami Chanyeol közelségétől szinte kiszakadt a helyéből. Chanyeol akadozott légvétele bizonytalanná tett, ezért végigsimítottam a karját.
- Hé, lazulj el. Engedd, hogy enyhítsek a fájdalmadon - halkan és őszintén mondtam, nem szerettem volna ilyen szenvedő tekintettel látni őt többé.
Habozva, de aprót bólintott, ami nekem elengedő önbizalmat adott ahhoz, hogy elkezdjem masszírozni. Először csak puhatolózva érintettem meg, óvatosan, a bőre pedig annyira selymes volt, hogy élvezet volt minden érintés. Nem akartam erősen masszírozni, ezért próbáltam megtalálni a köztes állapotot, amit bizonyára sikerült, mert Chanyeol teljes mértékben ellazult. Mosolyogtam a reakcióján, bátorítottak a halk sóhajai, és olyan feneketlenül mély boldogságot éreztem, mint a tenger, és amiben már régóta nem volt részem. Nem hittem volna, hogy egyszer Chanyeol lesz az örömöm végeláthatatlan megtestesítője, azonban nem bántam. Öt perc néma csend telepedett a házra, viszont a szívem táncot járt, és valamiért úgy éreztem, hogy ez Chanyeollal is így volt. Csak egy fura, meleg megérzés, amit szerettem volna, hogy igaz legyen. Még mindig elképzelhetetlennek tartottam, hogy Park Chanyeolt masszírozom, ő pedig élvezi... vagyis, nem mutatta jelét annak, hogy nem így lenne.
- Figyelj... - megfogta mindkét kezem, és felém fordult. - Arra gondoltam, hogy holnap eltölthetnék kettesben egy napot - bizonytalanul kezdte, majd ez az érzés még jobban fokozódott benne, amikor meglátta az érthetetlen arckifejezésem. - Mármint... Én csak... Arra gondoltam, hogy próbáljuk meg - mondta végig a szemeimbe nézve, majd amikor realizálódott benne, hogy mit mondott, zavarodott volt a tekintete, és már szóra is nyitotta ajkait. - Vagyis úgy, hogy egy napig nem veszekszünk, és te megpróbálhatnád, hogy nem vágsz mindig a szavamba.
Az utolsó mondata után csalódott voltam, és igazából meglepődtem saját magamon, hogy pár másodpercnyi reménykedés játszódott le bennem.
- Bassza meg, tényleg elviselhetetlen vagyok, igaz?
- Neeem, szó sincs erről. Csak lehetnél kevésbé... - az utolsó szót szinte a végsőkig elhúzta, miközben kereste a rá a megfelelő jelzőt.
- Rendben, majd megpróbálom. De azért ne felejtsd el, hogy továbbra is a csicskám vagy. És most egyenesen megparancsolom, hogy aludj itt.
- HOGY MI? - a hangja élesebb volt, mint valaha, és a szemei is kikerekedtek.
Pontosan ilyen reakcióra számítottam, viszont most Chanyeol egészsége volt az elsődleges. Viszont belesajgott a szívem, hogy így reagált minderre. Próbáltam nem kimutatni, ezért rendeztem az arcmimikám, és újra felvettem a kőszikla-nézést.
- Majd alszom a kanapén. Csak nem akarom, hogy nagyobb bajod legyen.
- Igazán rendes vagy, de miattam f-
- Nem fogadok el nemleges választ - mondtam nyugodtan, majd felálltam az ágyról, hogy a fürdőbe induljak zuhanyozni.
Tudtam, hogy ez egy rövid kimenetelű zuhanyzás lesz, ugyanis a mérhetetlen fizikai fájdalom, ami átjárta a testem egyszerűen nem engedte, hogy elidőzzek a vízzel, esetleg mással. A zuhanyzókabinban sietősen csináltam mindent. Egy tenyérnyi tusfürdőt oszlattam szét a testemen, majd engedtem, hogy a vízsugár könnyen lemossa a finom habot. Szívesen csináltam volna még ezt órákig, de a tény, hogy Chanyeol a lakásban van arra késztetett, hogy azonnal szálljak ki, és szélsebesen rohanjak hozzá. Törölközőt tekertem a derekam köré, majd a szobámba sétáltam azzal a reménnyel, hogy Chanyeol még itt van. Az ajtó szinte sűvített, olyan gyorsan nyitottam ki, majd a pillantásom egyből ráterelődött, miközben Chanyeol éppen az ágyneműt rendezte.
- Gondoltam, így jó lesz mindkettőnknek - kérdően nézett rám, mintha csak engedélyt kérne.
Az ágyra szegeztem a tekintetem, azonban ez egy rohadt rossz ötlet volt. Konkrétan csinált egy kibaszott csíkot az ágyneműbe, amivel gondolom azt a látszatot akarta elérni, mintha mi nem feküdnénk majd egymás mellett. Valamint, hogy ne lépjük át egymás határait.
- Te most tényleg azt akarod, hogy együtt aludjunk?
- Nem szeretném, hogy a kanapén aludj, a föld sem kényelmesebb - zavart volt a tekintete, ahogy a hangja is, és ettől én is zavart voltam.
- Akkor aludjunk együtt - úgy tettem, mintha ez számomra semmit sem jelentene, hanyag vállrándítással intéztem el az érzelmeimet, majd a törölköző szorító fogságától szabadultam meg.
- ÁLLJ! Nem veszel fel valamit?
- Most mi bajod van? Pasik vagyunk mindketten. Te abban a rohadt fekete ingben szeretnél aludni?
- Nem - végül tétován válaszolt, ürességgel a hangjában.
- Akkor...?! Vetkőzz - felvettem egy boxert, hogy ne érezzük magunkat borzasztóan kellemetlenül, majd bebújtam az ágyba, Chanyeol részéről pedig egy halk sóhajt hallottam.
Minden porcikám reszketett a meleg takaró ellenére is, egyszerűen kirázott a hideg az elém táruló látványtól, amit szinte páholyból élvezhettem. Chanyeol lassan gombolta ki az inget, amit most egyáltalán nem bántam, sőt. Szenvedélyesnek gondoltam, miközben végignéztem a csókokra feltárulkozó nyakán. Majd a szemeibe néztem, és meglepően konstatáltam, hogy ő is engem bámult, mélyen belefúrta tekintetét az én már vágytól csillogó szemeimbe. Azt a kurva... Amint minden gomb kiszabadult fogságából nem vette le az inget, az övét kezdte el csatolni, végül egy alig hallható kattanással adta meg magát Chanyeol akaratának. Kigombolta a nadrágot is, miközben végig engem nézett. Kész szenvedés volt ez nekem, azonban mint az álmomban, most is átélhettem a fájdalom szépségét. Lassan húzta le nadrágját, végül kilépett belőle, majd az inget is levette, és mellém feküdt. Byun Baekhyun, ne csinálj semmi hülyeséget.
- Jó éjt - irtó gyorsan mondtam, majd azon nyomban elfordultam.
Nem tudtam így a szemeibe nézni, meg amúgy sem akartam izgalmi állapotba kerülni akár a puszta pillantásától. Hallottam, ahogy halkan felnevetett, majd egy süppedést éreztem, ami azt jelezte, hogy ő is ellentétes irányba fordult. Próbáltam aludni, vagy legalább egyenletesen venni a levegőt, de gyakorlatban nem ment minden olyan tökéletesen, mint elméletben.
- Sajnálok mindent.
- Mit sajnálsz a legjobban? - kíváncsian kérdeztem, miközben a szívem újra ellepte a keserű fájdalom.
- Hogy akkor este nem jöttem át. Hogy azt hiszed, hogy nincs szívem... - mondta elhaló hangon, elakadó lélegzettel.
- Hé, egy pillanatig sem gondoltam így - felé fordultam, megfogtam a vállát azt jelezve neki, hogy ő is tegye ugyanezt. - Jó, elismerem, elkövettél ellenem nagy szemétségeket, de ettől függetlenül jó embernek tartalak - mondtam, amikor már egy egymás sötét szemeit fürkésztük.
- Ma nagyon kedves voltál hozzám.
- Vannak rossz napjaim, ilyen a mai is. Ne szokd meg - mindketten elmosolyodtunk, majd Chanyeol most már nyugodt szívvel hunyta le a szemeit, én pedig pár percig visszafojtott lélegzettel figyeltem a fokozatosan megnyugvó arcát.
Nem akartam elaludni. A valódi álom az, ami éjjel nem hagy aludni. Csak nézni szerettem volna a markáns vonásait, az alvás közben is elálló füleit, az ajkain megbúvó apró féloldalas mosolyt, és hallgatni az egyenletes légvételeit. Úgy éreztem, hogy most ismertem meg valójában Park Chanyeolt. Egy olyan különleges oldalát mutatta meg, amivel könnyen sebezhetővé válhat. Magamat mégis nagyobb veszélyben éreztem.
- De azért... vannak tények, amiket még neked sem tudok megbocsátani. Nem akarok. De valami furcsa dolog történik velem, ha veled vagyok. Azt hiszem, szükségem van rád.
*
- Menned kell dolgozni.
Ez... ILLÚZIÓROMBOLÁS. Igen, Park Chanyeol egy tökéletes férfi addig, amíg meg nem szólal.
- Nem akarok felkelni - idegesen átfordultam a másik oldalamra, de ő lehúzta rólam majdnem az egész takarót, és kényszerített, hogy a szemeibe nézzek.
- Junmyeon beszélni akar veled. Nekem sem mondta el, biztos komoly dologról van szó.
- És azt nem mondta neked, hogy én mindig kések?! Hagyj már aludni, basszus - feldúltan válaszoltam, miközben próbáltam magamra húzni a takarót, de Chanyeol megakadályozta.
- Most miért viselkedsz így? Tegnap olyan no-
- Utálom, ha nem hagynak aludni. Jó, rendben, adj öt percet, és elkészülök.
Felkelt, és magamra hagyott a szobában. Hangosan sóhajtottam egyet, majd próbáltam nem visszafeküdni a puha ágyba. Chanyeol mindent elkövetett, hogy éber legyek. Kezdjük azzal, hogy félmeztelenül sétált ki a szobából... A hangja reggelente még mélyebb, ami teljesen beindított. És nekem most nem lesz időm „zuhanyozni".
Az étterembe beérve furcsálltam, hogy Jongdae hangját egyáltalán nem hallottam, Kyungsoo unott fejét sem fedeztem fel, ahogy baristaként tevékenykedik, és Minseokot sem láttam az egyenruhájában sehol, hiába térképeztem fel végig a helyet. Kihaltság volt, majdnem teljes üresség, egyedül a főnök ült annál az asztalnál, ahol általában megvitatjuk a nézeteltéréseinket. A tekintetéből egyértelmű idegesség sugárzott, ahogyan a testtartásából is. A kezeit összekulcsolta, miközben az ujjait ütemesen kocogtatta a lakkozott asztallapon.
- Hyung, miért nincs itt senki?
- Valamit meg szeretnék veled beszélni - türelmetlenül mondta, én pedig csak bólintottam egyet. - Ezt még senkinek nem mondtam el, és nem tudom, hogy mitévő lehetnék. Nem tudom, hogy miért bízom meg benned, mivel te vagy Jongdae legjobb barátja... De úgy érzem, hogy szükségem van a tanácsodra, és arra kérlek, hogy ezt ne mondd el neki.
- Jézusom hyung, megrémisztesz - feszült voltam, és lelkiekben felkészültem a válaszára, aminek minden bizonnyal a legjobb barátomhoz lesz köze. A kérdés már csak az volt, hogy ez mennyire lesz rossz hír.
- Egy hónapon belül el kell vennem egy nőt...
______________________________________________________
Sziasztook!:3 Most nem teszek fel kérdéseket, de azért remélem, hogy mindenkinek elnyerte a tetszését a fejezet. Nekem ez olyan mérföldkő, igazából már a nyolcadik rész óta, mert ez az eddigi legtöbb fejezetes történetem.
Fuck yeah bitch xdd I'm the first XD Jó, leálltam, csak nagyon ráhajtottam az angolra ._. Khm.. Igazából már azelőtt elolvastam, hogy te kitetted volna facere >< De azért megvártam, hogy jelezzen :3 Jó kislány vagyok, ugye? Ilyen gyorsan sosem írtam véleményt xdd (Itt, zárójelben gratulálnék az ötven feliratkozódhoz ^^)
VálaszTörlésNo szóval, aszondja... Chen bátyóra még mindig haragszom. Olyan kis izé... nem tudom milyen, de tudod, hogy mit érzek. Bár mindegy, csak egy álom volt, de mégis. Bezzeg, ha rosszat álmodik az ember, akkor az istenért sem kell fel xd Hányszor tapasztaltam én már ezt ._. Shit. Khm, szóval a bögyömben lesz.. úgy... két percig XD Nem lehet rá haragudni qwq OLYAN TÖKÉLETES(MINT A TÖBBI)! *fangörcs off*
És bejött Chanyeol is a képbe. A Colos, a Dumbo, a mittudoménhogyanhívjákmeguraság XD (Nem értem, mi van velem, de teljesen meg vagyok kattanva. És ezt rád fogom xdd)
Szegénykémnek fáj a nyakicája QWQ MEG KELL MASSZÍROZNI! Tökéletesen tette Baek, ennél jobban már nem is viselkedhetne. Egyébként, amikor rossz napjaim vannak, akkor én is kedvesebb vagyok ._. Érted? Mi ez a logika? Érthetetlen...
ÉS jött az a pillanat... már azt hittem, hogy kicsit merítesz az álomból, de hát nyem >< Nem baj, én már azzal is megelégszem, hogy ott aludt, ez már haladás! Tapsot Vivien unnienak, TAPSOT! XD (Mianhe, nyugodtan üss le, ha idegesítő lennék xdd Muszáj kiírnom magamból a tutit ><)
Megjegyezvén, annyira hülye vagyok, hogy még mindig nem tudom, hogy mit csinált Chanyeol. O.O Tudnom kéne? Mert ismerlek, nagyon jól eltitkolod a dolgokat olyan emberek elől, mint én >< Ilyen.. hülyék elől. *no comment*
Junmyeon... Rátérek a lényegre : MEGÖLÖM MAGAM! Neeem qwq Azt mondtam, nem! És ha én azt mondom, hogy nem, akkor az úgy is lesz! QWQ Suho, nem mész te hozzá semmilyen nőhöz, mert megfogom az írót és megverem XD (Képletesen értve, nem tudnék én a légynek se ártani... vagy mégis? :33) De most komolyan, szórakozol az idegeimmel? >< Élvezed, mi? Egyébként, én is xd Szóval nincs itt probléma, bár újabb halálomat okoztad. Szóval..
Ámen~
Te lány, nem akarok itt mindenki előtt ömlengeni, hogy mennyire imádlak, DE MEGTESZEM, MERT TÉNYLEG ÍGY VAN. Úúúgy örülök neki, hogy rád tényleg mindig számíthatok, egy igazi felüdülés vagy az olvasók körében, az íróknak meg pláne.
TörlésHajts is rá az angolra, az a világnyelv, és bár még ráérsz aránylag, azért jó minél hamarabb elkezdeni. Nálunk elkövették azt a nagy hibát általánosban, hogy csak ötödiktől vagy hatodiktól tanultuk az angolt, ráadásul még szar tanárom is volt, úgyhogy teljesen magamra kellett hagyatkoznom. De olvass sok angol fanfictiont, vagy nézd inkább angol felirattal a doramákat, mint magyarul. Nem tudom, hogy miért mondtam el mindeztXD
Igen, nagyon jókislány vagy. Igazából meg is lepődtem először, hogy amint megosztottam egyből láttam, hogy valaki írt. Mindjárt elbőgöm itt magam, de komolyan. Aztán majd csinálok az országunknak egy óceánt a könnyeimbőlXD
Egyébként számomra egy teljesen hihetetlen, hogy elértem az ötven feliratkozót. Sosem hittem volna, hogy ennyien feliratkoznak majd az én blogomra, bár azért nem leszek álszent, ilyen 20-30 feliratkozóra gondoltam, de 50-re soha. Úgyhogy itt is köszönöm mindenkinek!:3 ♥ Olyan boldog vagyok emiatt. (Egyébként amikor megnyitottam a bloggert nem hittem el, körülbelül olyan bamba pillantásokkal néztem mint LuhanXD).
Most miééért? Én simán kinézem belőle, hogy a valóságban is ilyenXD Majd ha egyszer valamelyik tag egy csajjal lesz és kinézem belőle, hogy random rájuk nyit, vagy le is fotózza őketXDD AMÚGY UGYE? Bár én ilyen furcsa ember vagyok, egyszer azt álmodtam, hogy Samara üldöz, és másnapra ugyanazt akartam álmodni. Ne kérdezd, hogy miértXD Imádom a horrort.
ÍGY VAN, NEM LEHET RÁ HARAGUDNI, JONGDAE EGY TÜNEMÉNY, EGY KIS TÖKÉLETESSÉG.
Yoda, PCY, szexigyökérállat (igenbizony). Én is meg vagyok kattanva, én meg rád fogomXD
Nem értem. Hogy lehet valaki kedvesebb a rossz napjain?! Hozzám sem lehet szólni a rossz napjaimon, ha az ember jót akar magának. Olyan hirtelen természetű vagyok, aztán pillanatok alatt lenyugszom, ofc.
Amúgy merítettem az álomból, csak minden fordítva sült el. Az álomban Chanyeol masszírozza Baekhyunt, itt pedig megfordítottam. Úgy gondoltam, hogy most Chanyeolnak is jár egy kis élvezet, Baekhyunnak pedig elég volt az a sztriptíz, ó yeah. Dehogy ütlek, hát hogy is tenném meg, amikor imádom olvasni a véleményeidet.
Nem kéne tudnod, sőt. Nekem az a jó, hogy nem jöttetek rá erre az egyébként meglepően egyszerű dologra. Vagyis rájött három ember, a többiek részéről nem tudok nyilatkozni. De már nem húzom sokáig, ígérem. (Ugye nem hiszel nekem?:D) Nem vagy hülye, teeeeeee.
NEHOGY. Junmyeon... Hát. Majd meglátjuk, hogy mi lesz. Őszintén bevallom neked, még nem gondolkoztam el, hogy mennyire legyen az ő jövőjük siralmas. Ne verj meg engem:D
AMÚGY NAGYON ÉLVEZEM, HAHAHAHAHHAA.
Köszönöööm;;
TE MINDIG TUDOD HOL KELL BEFEJEZNI XD mivel telefonrol hosszu velemenyt nem igen tudok irni, ezert majd ez ala fogok neked mindent elhisztizni xD de azt ott fent muszaj volt xDD
VálaszTörlésHahahaha, EZT NEM HAGYHATTAM KI. Egyébként a fejezet felénél ugrott be, hogy lehetne benne valami BUMM, de már nem akartam kínozni Baekhyunt, ezért inkább a mellékszálat fogom. AZTÁN BYUNT, DE KEGYETLENÜL:D
TörlésJajj, hát tudod, hogy nekem nem kell hosszú véleményt írni, de nagyon örülök neked;;
Szia :)
VálaszTörlésNem is tudom, hol kezdjem. Jongdae-re meg mindig haragszom, nem hogy felébreszti Baek-et, de még ordibál is vele. ><
Az a jelenet valami fantasztikus lett, amikor Jongdae mondja, hogy megy, mire Chanyeol is menekülőre fogná. Erre megszólal a tipikus Baekhyun:
" - Nem mehetsz el - ellentmondást nem tűrve mondtam, összekulcsolt karokkal, és a lelkem mélyén megbújt győztes vigyorral.
- De miért nem?
A tekintete fájdalmasan perzselt, majd megpróbált minél ártatlanabb fejet vágni. Szegény, ha tudná, hogy engem ez a legkevésbé sem hat meg...
- Azért, mert azt mondtam - hanyag higgadtsággal válaszoltam"
Imádtam. kekeke
Ebben a részben annyira édes volt Chanyeol, remélem, hogy nem csak én látok abba túl sokat, hogy konkrétan sztriptízelt Baekkienek. *0*
Meg azon is meglepődtem, hogy ilyen aranyosan keltette fel... gyanúsan kedves O_O Nagyon remélem, hogy ezért mert akar valamit, kitudja, lehet, hogy ő is hasonlót álmodott mint Bacon és azért ilyen... *rosszat sejt, de reméli, hogy legközelebb inkább az egyikük letámadja a másikat, mint agyonveri >< maradjunk a letámadásnál :3*
Baekhyun viselkedését meg sem említem, mert olyan mintha csak egy barátom lenne.. halál kiszámíthatatlan, hogy éppen milyen kedve van. Imádom~~ :D
Köszönöm, hogy olvashattam *___* *boldoggá tetted a napját*
Egy csendes, de kevésbé titkos olvasód~~ :$$
Szia:)
TörlésAzt hiszem, akkor ez teljesen balul sült el, mint ahogy szerettem volnaXD Nem szerettem volna Jongdaet olyan karakternek beállítani, hogy mindenki szinte haragudjon rá, pont az ellenkezőjét akartam elérni. Én jókat nevetek rajta, hogy teljesen kikészíti Baekhyun idegrendszerétXD Ilyenek a legjobb barátok.
Park Chanyeol mindig az, mert ő mesterien tökéletes, legalábbis nekem. Majd kiderül, hogy csak látsz-e bele túl sokat. Azért nem volt ez olyan vad sztriptíz, elmaradt a csípőkörzés, meg a fogalmam sincs, hogy mi xd
Utána nem volt valami kedves. Bár igen, azok a gyenge érintések sokat elárultak, de utána az illúziórombolás sokkal többet. Annyit elárulok, hogy egyikük sem fogja sem letámadni egymást, sem agyonverni. Majd lesz valami, esetleg, talán.
Egyébként Baekhyunt én is egy ismerősömről mintáztam nagyvonalakban, ő is ilyen hangulatember, és vele tényleg nagyon vigyázni kell. Az egyik pillanatban még a világ legédesebb embere, aztán a másik pillanatban BUMM. Mindennek vége, mikor milyen kedve van.
Köszönöm, hogy olvastad!:3 Te pedig az én napomat tetted boldoggá, meg már tegnap is, amikor olvastam a véleményed.
Ezekből merítek ihletet, és gyűjtök erőt, hogy minél hamarabb, és hogy minél jobb fejezetet hozzak nektek.
Most már nem vagy titkos, legalábbis nekem, hahahaha.
Köszönöm, hogy írtál ;;
(Akkor irjuk meg harmadjara is xd)
VálaszTörlésIMADOM A NAGYBETUKET XDD
NA SZOVAL KOMOLYRA FORDITVA A SZOT!
MI AZ, HOGY EGY LOTYOT VESZ EL FELESEGUL?????? HAAAAA?? HA??? EZEN GYORSAN VALTOZTAS 😭😭😭😭
NEM TUDOM, HOGY SIRJAK VAGY NEVESEK?! EZ EGY OLYAN IMADMIVALOAN FRENETIKUS ULTRAMEGA BLOG, HOGY MAR SZINTE EGET A VAGY A KOVETKEZO RESZ UTAN asdasdasdasdasd
AHOGY LEIROD AZ ESEMENYEKET AZ VALAMI FRENETIKUSANULTRAMEGALAMAKAKI *-* (ami egyertelmuen jo jel xd)
VISZONT! MINDEN BUNOD ELNEZEM
MERT AZ A JELENET AMIT AZ ULTRAMEGA IROKEPESEGEDDEL (es az en frenetikus fantaziammal) KIVITELEZTEL(kiviteleztunk) AMIKOR CHANYEOL VETKOZOT vstfwugggdurgjvszhduvsubdrgxszjvszdeifejbswubcdzkfrzkcsvcf
AZ EGY ORVERZOEN ORGAZMUSOSAN IMADNIVALO SZEXI JELENET VOLT AAAAHHHHWWW 😍😍😍😍😍😭😭😭😭❤
Ui.:kefeljenek mar elobe is 😭❤
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésNa, hát first of all, nagyon aranyos vagy, hogy harmadjára is megírtad nekem ezt a véleményt, pedig tudom, hogy mennyire rohadtul idegesítő még másodjára is, ha nem küldi el.
TörlésAMÚGY ÉN IS IMÁDOM A NAGYBETŰKET:D
Háát, az úgy volt... Egyébként fogalmam sincs, a fejezet közepe felé elgondolkodtam, hogy kellene valami BUMM, és már nem akartam, hogy Baekhyun szenvedjen, ezért a mellékszálat bolygattam fel egy picikét. Hááát, hogy változtatni fogok-e rajta... Nem is tudom. Majd meglátjuk:D
JESUS, THANK YOU SO MUCH. Nem is tudom mit lehetne írni ezekre a szép szavakra a köszönöm-ön kívül, meg azon kívül, hogy mindjárt elbőgöm magam. Hát a következő rész... Nem tudom, még nem kezdtem el, és most győzött a lelkiismeretem, úgyhogy tanulni fogok valameddig. Ameddig meg nem unom, hahahaha.
Örülök neki, hogy így gondolod. Mert én úgy gondolom, hogy az esemény a részletekben bújik meg, én pedig azért nem vallom magam olyan embernek, aki annyira nagyon belemenne a részletességbe. Én inkább az érzelmeket szeretem boncolgatni, de azt nagyon. De ezzel most megnyugtattál;;
UGYE? HÁT PARK CHANYEOLT ÍGY ELKÉPZELNI Ó, TE JÓ ÉG.
U.I.: XDDDDDDDDDDDDDD Tetszik az utóiratod. Maybe next time.
Köszönöm, hogy írtál ♥
Ja es meg anyit, hogy
VálaszTörlésIMADLAK AZ IRASODDAL EGYUT *-* ❤❤❤❤❤❤
Ez meg különösen jólesik, és én is imádlak!:3 ♥♥
Törlés(és sikeresen kitöröltem a válaszom, ÚGYHOGY ÚJRA KELLETT ÍRNOM)
Nos, a végére is értem és ezúttal szeretnék közölni egy jó és egy rossz hírt! :D Nem kell félni, mert nem valami nagy dolog, történetesen jobb ha leszarod!
VálaszTörlésElőször is...még mindig hihetetlenül fogalmazol, magával ragadóak a mondataid és egyszerűen, akár egy film úgy vetül lelki szemeim elé az, amit olvasok. Nem kell tovább boncolgatnom, hiszen mindig elmondom neked, ugyanakkor ezt tudod is (jó neked).
A történettel kapcsolatban annyit, hogy osztoztam Baekhyun frusztráltságán. Először JongDae irányába, mert hát tény, hogy nagyon rosszkor jött, aztán Chanyeoléba. Megkínzott annyi szent azzal a mély hanggal...és az a test...na egy szó mint száz...várom már, hogy össze kerüljenek...a reggel leírásába most nem megyek bele, ha nem haragszol, hiszen tudod...jó vagy!
Aztán amit a főnök mondott...hát mindenkinek nő kell ebbe a világba? Szegények már nem lehetnek meg nélkülük (persze akit én akarok annak kelljen is a nő!!). Remélem náluk is tisztázódik a helyzet.
Nagyon várom a folytatást és ígérem, hogy igyekszem majd mindegyik részhez írni, bővítve a véleményáradatot!
A rossz hír...hát kinek az? :DD Rajtam kívül senki másnak. Igazából nem nagy dolog, mindössze annyi, hogy sikerült annyira padlóra vágnia az igazamnak veled kapcsolatban, mint egy másik illetőnél, akit nem fogok megnevezni, de sokat beszéltünk róla...(ha nem tudod nem baj). És már mondtam, hogy milyen érzéseim vannak veled kapcsolatban. (*suttogva: féltékenység*). Szóval ez most egy kicsit a padlóra küldött. Főleg ebbe az ihlet nélküli pocsékul szar helyzetben. NAAA de nem fogok neked itt sírni :D Kit érdekel?
Hosszabb a sírás mint a vélemény,...szóval csak ennyit akartam!
Várom a folytatást! Így tovább!!
Na jó, szerintem már ismersz annyira, hogy tudd rólam, hogy egyáltalán nem vagyok olyan ember, aki leszarja a barátjai dolgait.
TörlésÉs most nem fogok a válaszodra válaszolni, hanem kibaszottul elmondom, hogy én hogy jutottam el idáig, és egyből nem leszel rám féltékeny.
Igen, Vivien érzelemkitörése következik, amit eddig nem tett meg, de a barátnőjéért még ezt is bevállalja.
Borzasztó sokáig én csak olvasó voltam, ugye tudod? A legelső történetemet 2014. augusztus 21-én publikálltam, ha jól emlékszem rá, amit szaros két hétig írtam. A háttérsztori ebben mindössze annyi, hogy rohadtul cserben hagyott mindenki abban az időszakban. Tehát, nem volt felhőtlen viszonyom a szüleimmel sem, a tesómmal szinte nem is beszéltem, Adrienn miatt is padlón voltam, mert eltávolodtunk egymástól, és még az okát sem tudom egyébként, hogy miért... Így voltam 2014 nyarán, rohadtul egyedül, és próbáltam küzdeni ellene, hogy ne érezzem olyan rohadtul szarul magam abban az időszakban, de nem ment. Ezért van ennyi fájdalom meg nem tudom mi minden kicseszett írásomban, mert nekem bőven adatott belőle.
Még mindig az érzések átadását érzem a legerősebb erényemnek, de azt egy olyan ember sosem fogja tudni rendesen átadni, aki nem érzett még soha életében mérhetetlen fájdalmat. És itt most nem a sajnáltatásról beszélek, meg a szerelmi bánatról, mert én sokkal, krvára rosszabbakon mentem keresztül...
Akkoriban egyetlen egy barátnőm volt, akivel beszélgettem. És a sors furcsa fintora miatt most vele nem beszélek, viszont nagyon jó lett a szüleimmel a kapcsolatom, Adrival is, és a húgommal is.
Valamit valamiért, ugye...?! Kicseszett szar helyzet, de ezért tudom átadni az érzéseket, én úgy gondolom.
NE LEGYÉL FÉLTÉKENY SENKIRE. Nem vagyunk egyformák. Valamiben én emelkedek ki, valamiben te. Például én sosem fogok olyan elgondolkodtató, lélektani novellát írni, mint te. Ha féltéleny vagy rám, az már egy hiba. Nem is hiba, inkább olyan, mint a vereség.
Remélem, hogy most már nem vagy féltékeny rám. Értékeld amid van, mert hidd el, hogy nagyon tehetséges vagy, ezt mások is megmondják neked!
Kedves Vivien!
VálaszTörlésElőször is: igen gyors vagy!
Aztán hát mit is mondjak? Baekhyun kettős személyisége irtó aranyos. Mármint nekem. Az, ahogy Chanyeollal bánik valami iszonyú vicces, én csodálkozom azon, hogy Chan hogy nem pofozta még fel, vagy húzott be neki egyet. A nyakmasszírozós jelenet olyan nyugalmat sugárzott, ahogy körítetted a mondataiddal, nagyon jól esett olvasni. :)
Aztán a másik jelenet, amit kiemelnék, az, amikor Chanyeol vetkőzött. És nem azért, mert vetkőzött és fekete ing, hanem, mert elmélyedtek egymás tekintetében és ez valamiért annyira... bensőséges és intim volt.
Ez a két jelenet volt a kedvencem, aztán a vége poénos csattanó volt. És valamiért beugrott a saját blogom, mert ugye Hana meg Suho anno beszéltek arról, hogy Suho is abban a cipőben jár, mint a lány, erre tessék megnősíted. Nagyon király fordulat. ^^
Várom a következő részt. :):)
UI.: KÖSZ TESÓ, HOGY MEGOSZTOTTAD A BLOGOM! SZÍVESEN AZ INSTAGRAMOT! :D
Kedves Adrienn! Most komolyan bátya, mikor lettünk mi ilyenek?XD Maradjunk a megszokottnál, az jobban fekszik mindkettőnknek, csak lökjed nigga styleba.
TörlésFogalmam sincs, hogy mi történt veled, de úgy látszik, hogy a vizsgaidőszak az agyadra ment. Valóban, meglepően gyors voltam, még én sem számítottam erre.
Szerintem CSAK neked. Vagyis nekünk, kettőnknek (meg azért még pár embernek, na). Szerintem aranyos, hogy az egyik pillanatban így tesz, a másikban meg úgy. Mármint, hogy egyszer borzasztóan aranyos, máskor pedig irritáló és idegesítő. Tényleg? Köszi szépen, hogy így gondolod, én is nagyon szerettem írni, rám is nyugtató jelleggel volt az a jelenet.
De azért a fekete ing miatt is, valld be. Hát idk, én ezt a gyereket nem viselem el fekete ingben, hogy feszülhet így emberen egy rohadt ing?! De valóban, nem azon volt a hangsúly, nem csak azon.
Nem is gondoltam erre mindeddig, de most hogy mondod, tényleg van ilyen a te történetedben is. Sőt, én még egy oneshotot is akartam írni Junmyeonnal ezzel kapcsolatban, ahol imádnád a karakterét.
U.I.: Szívesen. Amúgy észrevetted, hogy a véleményeidet mindig a TE történetedre tereled?XD Köszi az instát is, még ha már Jongin törölte is, legalább Chanyeolnak és Yixingnek van.
Hát, kedves Vivi....
VálaszTörlésAzt hittem/reméltem az elején, hogy Jongdae valamit mondani fog Baeknek pölö Junmyeonról, mert elég nyugtalannak tűnt, de Chanyeol beállításával ez nem így lett.
A masszírozós/ottalvós rész nagyon jó volt, tetszett, hogy Baek most sokkal szelídebben, kedvesebben áll a helyzethez és tényleg úgy érzem, hogy most közelebb kerültek egymáshoz. A másnap reggel meg rátett egy lapáttal, hogy megint olyan kis szurkapiszka volt :D
Hjaj, megint csak azt mondom, hogy
NEM
NO
NEIN
NYET
ANIYAAAAA
nem teheted ezt suchennel T_______T
tudom, hogy még nincs vége, tudom, tudom, de akkor sem T_T
suchen deserves happiness, okay?
https://p.dreamwidth.org/2bbba532cec3/24.media.tumblr.com/tumblr_mat8nv7fA01ro1fj9o1_r1_500.gif
látod ezt? nem választhatod szét ._.
ok bye :3
Jajj, te drága.
TörlésValóban, ott bővebben kifejthettem volna, hogy egyáltalán miért ment Baekhyunhoz, mert azért mindenki rájött, hogy itt nem puszta aggódásról volt szó. Azonban nem akartam ezt, hogy mondjon valamit Junmyeonról, mert úgy a vége is kiszámítható lett volna, és oda lett volna a BUMM.
Nagyon örülök neki, megnyugtató ezt olvasni, mert én úgy érzem, hogy elkapkodtam, és biztos vagyok benne, hogy ez valamilyen szinten igaz, még ha nem is vittem bele intimebb részleteket.
Hát persze, hogy Suchen megérdemli a boldogságot... maybe next time:D Nem leszek annyira gonosz, i promise.
Köszönöm, hogy írtál ;;
Sziaaaa^^
VálaszTörlésNagyon tetszik a fanfiction, teljesen beleélem magam.
Chanyeol karakterét eléggé ,megszerettem, bár nem kellett sokat tenni érte, alaból imádom :D
Baekhyun az tiszta én volt, mintha magamról olvastam volna :D
Nagyon tetszett ! ^^
Szia;;
TörlésÖrülök, hogy így gondolod, próbálom úgy írni, hogy mindenki bele tudja magát élni, és ne csak az legyen, hogy megírtam, és elvan magának. Tehát szeretem, ha beleélik magukat az emberek, miközben olvassák, ez bizalmat ad nekem.
IGEN, CHANYEOLT CSAK IMÁDNI LEHET. Bár próbáltam olyan karaktert aggatni rá, ami "tökéletes", de azért remélem mindenki látja, hogy egy kicsit sem van így.
hát Baekhyunt...XD Én is egy ismerősömről mintáztam, akit egyébként szeretekimádok, de a hangulatungadozása az agyamra megy néha. Ettől még az egyik legédesebb ember, akit ismerek.
Először láttam itt a neved, aminek nagyon örülök. Remélem, hogy viszont fogom még látni a neved!:3
Köszönöm, hogy írtál;;
Szia!
VálaszTörlésMint megígértem, kipihenten, immár itt vagyok, hogy véleményezzelek :)
Őszintén, mikor kérdezted privátban, hogy legyen-e benne nagy BUMM, avagy sem, fogalmam sem volt, hogy mire gondoljak. DE, nem erre számítottam :D Mivel már egy párszor hangoztattad, hogy Oh kibaszottulszexiSehunt utálni fogjuk, így azt gondoltam, hogy majd vele kapcsolatban lesz valami, erre meg nem, hát csókollak ezért.
És mert nem hagyhatom ki ezt a csodálatosan megírt jelenetet az elejéről: "- Miért ordítasz?
- Mert te is ordítasz! De miért kiabálunk? - ugyanolyan idegesítő hangon kérdezte, mint pár másodperccel ezelőtt."
Kész. Végem van. Ez a kettő kicsinált. Ha nevetőrohamban fogok meghalni, az a te hibád lesz. xD Egyébként még mindig hihetetlenül imádom, hogy ennyire jó barátok, olyan... emberi a kapcsolatuk, piszkálják egymást, mint a legtöbb legjobb barát, mégis feltétel nélkül számíthatnak a másikra, ami azért becsülendő :3
Chanyeol. HA ÍGY FOLYTATOD ÉN MEGERŐSZAKOLOM, HÁT NE ÁLLÍTSD MÁR BE ENNYIRE SZEXINEK, NEM LÉTEZIK, HOGY VALAKI ENNYIRE DÖGÖS LEGYEN. Baekhyun, testvérem, átérzem a helyzetedet, nem csak te csinálnál piszkos dolgokat Chanyeollal, de nem bizony.
"- Figyelj... - megfogta mindkét kezem, és felém fordult. - Arra gondoltam, hogy holnap eltölthetnék kettesben egy napot - bizonytalanul kezdte, majd ez az érzés még jobban fokozódott benne, amikor meglátta az érthetetlen arckifejezésem. - Mármint... Én csak... Arra gondoltam, hogy próbáljuk meg - mondta végig a szemeimbe nézve, majd amikor realizálódott benne, hogy mit mondott, zavarodott volt a tekintete, és már szóra is nyitotta ajkait. - Vagyis úgy, hogy egy napig nem veszekszünk, és te megpróbálhatnád, hogy nem vágsz mindig a szavamba." UTÁLLAK. (najónem♥) DE MÉGIS. HOGY TEHETTÉL ILYET A BAEKYEOL IMÁDÓ SZÍVEMMEL, HOOOOGY. Mivel ezt a részt másoltad be facebookos csoportba figyelemfelkeltőként, sikeresen félre is értettem az elején, álmomban nem gondoltam volna, hogy Chanyeol fog ilyesmit mondani. Aztán mikor nála olvastam, a lelkem szárnyalni kezdett, a remény feléledt bennem, mondtam hogy ilyen nem létezik... aztán... BUMM. Az utolsó mondatokkal szépen letörted szárnyaimat, elnyomtad bennem a remény legutolsó csíráját is. GONOSZ VAGY, VIVIEN, NAGYON GONOSZ.
Baekhyun, életem, hát egyemmeg♥ Milyen kis édes volt Chanyeollal és engedte, hogy nála aludjon, sőt még rá is parancsolt... kis tünemény a drága, de hát ki nem szeretne egy ilyen félisten mellett aludni? Bár gondolom azért a jó szándék is vezérelte.
És a vége... NEM TEHETED EZT VELÜNK, VIVIEN, NEEEM. NEIN. NYET. (és még sok más ország nemre hallgató szavacskái;;;)
Junmyeon-t vajon a szülei kényszerítették erre? Mert én most így másra hirtelen nem tudok gondolni, esetleg még arra, hogy Jongdae előtt volt valakije, akit eljegyzett, csak hát nem úgy alakultak a dolgok, mint az várta. Bár az első megoldás jobban tetszik, de nálad bármi lehetséges :D
Remélem valami megoldást sikerül találniuk erre, és nagyon remélem, hogy Junmyeon nem azért kérte Baekhyun segítségét, hogy hogyan szakítson Jongdaevel, hanem hogy segítsen neki azt a nőt lerendezni. Remélem. Kérlek. Ez legyen. Ne szedd szét a Suchent :( Hiába mellékszál, a főfőfő az Baekyeol, de szerintem kellenek ők ide, feldobják a történet hangulatát :3
VÁROM A KÖVETKEZŐ FEJEZETET!! *----*
Szia!:3
TörlésÚgy örülök neked, rád mindig számíthatok, meg minden. Remélem, hogy jól sikerült a kirándulás, még a kis accident ellenére is.
Őszintén, nem szoktam azért ezt elmondani senkinek, DE ha tőlem ezentúl BUMM-ra lehet számítani, az csak rosszat fog jelenteniXD És most elárultam a titkomat, de nem baj. Tehát ezentúl a BUMM rosszat jelent, bár egyébként nem mindenki számára. Valakinek nem jött be a Suchen szál (tudok egy-két embert említeni). DE AZÉRT NE ADJÁTOK FEL A REMÉNYT:D Oh Szexigyökérállat Sehunt tényleg utálni fogjátok, legalábbis szerintem, aztán meg ki tudja. Nem lesz ő gonosz karakter, csak majd jól megmondja a tutit, de próbálom azért aranyosra írni, mert nem szeretem, ha Oh Csodálatos Sehun nem egy tünemény - erre amúgy tényleg mindig odafigyelek, én nem szeretném őt egyszer sem megírni olyanra, ahol egy seggfej gyökér.
Igeeeeen, ezt egyébként saját magamtól idéztem. Vagyis... Ezt mi is eljátszottuk a legjobb barátnőmmel még nagyon régen, és akarva-akaratlanul is beleírtam. De a legjobb barátok már csak ilyenek. Ott bajok vannak, ahol nem így viselkednek egymással. Én például mindig akkor éreztem magam a legjobban - még ha ez most furcsa is -, ha állandóan vitatkozunkXD Persze, apróságokon, és utána már csak azt vesszük észre mindketten, hogy nem vitatkozunk, hanem nevetünk. Ezért kell értékelni a legjobb barátokat, meg akik közel állnak hozzád.
DE UGYE? ÉS SENKI NEM HISZI EL NEKEM, HOGY CHANYEOL EGY DÖG, NA XD Én most ezt bebizonyítom nektek. Hát komolyan mondom, régebben bárkit kérdeztem, hogy mi a véleménye Chanyeolról, azt mondta, hogy nem helyes, de nagyon aranyos és egy happy virus. HÁT JESSZUS. Lehet, hogy csak elfogult vagyok,de szerintem semmi gond nincs a gyerekkel, vannak azért adottságai (mint a rohadt fekete ing viselése ááááá meg neck, jawline).
IMÁDLAK:D♥ BOCSÁNAT, HOGY ILYET TETTEM A SZÍVEDDEL, AZT MINDIG HANGOZTATOM, HOGY AZONOS LELKEKET NEM BÁNTUNK, DE EZ MOST ÍGY JÖTT ÖSSZE. Igen, ez is egyfajta BUMM volt, csak mégsem voltam annyira erős, mint Junmyeonnál. De sikeresen elértem akkor, hogy félreértsd, hahahaha. Igazából Chanyeol kezd meglágyulni, már azt se tudja szegénykém, hogy miket beszél. Ezt a mondatot olyan szépen megfogalmaztad, jajj de szeretem a fogalmazásod;; Nem vagyok gonosz, nem érzem ezt gonoszságnak, hahahahaha.
Azért ez milyen összhangban van, hogy "aranyos volt nagyon, ráparancsolt Chanyeolra"XD IGEN, A JÓ LELKE VEZÉRELTE, HOGY EZT TEGYE. SEMMI MÁS.
HAHAHAHHAA, LEHET, HOGY NEM TESZEM MEG, DE LEHET, HOGY IGEN.
Amúgy nem is lehetséges nálam bármi, ti adjátok itt nekem a király ötletleket. Mert igazából én teljesen másra gondoltam, de ez a megoldás jobban tetszik, amit most felhoztál nekem:D
Amúgy azért csináltam ezt, mert nem akarom, hogy ezt a történetet beskatulyázzák fluffnak. Oké, nekem nincs semmi bajom a fluffal, néha megkönnyebbülés a lelkemnek, ha olyat olvashatok, csak hozzám még mindig közelebb áll az angst. Meg amúgy sem szeretem, ha azt mondják a történetemre, hogy "aranyos" xd Egyszerűen megőrülök akkor. És úgy gondoltam, hogy ne csak Baekhyun szenvedjen akkor, hanem a Junmyeon és Jongdae is.
Sietek vele, esküszöm;; Köszönöm, hogy írtál♥
TEATYAURISTEN*O* most olvastam el az egeszet es....hogy is fogalmazzak...IMADOM EZT A FICIT♡.♡ ahogy megfogalmazod a dolgokat, azt, hogy 1 db helyesirasi hiba sincs benne es....egyszeruen csak imadom*O* Baekyeol a kedvenc parosom az EXO-bol, szoval mikor meglattam, egybol tudtam, hogy el kell olvasnom:3 de a KaiBaek momenteknel nagyon ideges voltam, es bar imadom Kai-t (nagyon is:P) akkor kepes lettem volna leutni:D annyira kivancsi vagyok, hogy vajon mi tortent az en kis Yodam es Bacon kozott a multban:o biztos nagyon durva dolog, ha ennyire haragudtak egymasra..de mostmar meglagyultak es rajottek hogy szeretik egymast♡.♡ vagyishat remelem:D >< nagyon aranyos volt ez a resz, uristen EGY AGYBAN ALUDTAK MINDOSSZE 1 BOXERBEN!!!! *orrverzes* egyszeruen imadom ChanBaek-et, ha latnad most a vigyorgo kepem biztos megremulnel;D de nem tehetek rola, ez a legjobb magyar BaekYeol fici amit eddig olvastam*♡* imadom benne SuChen-t is, bar inkabb SuLay es XiuChen parti vagyok, de itt nagyon cukik<3 de most Suho....uristen....vajon miert kell elvennie egy lanyt?>ㅁ< MI LESZ JONGDAE-VEL??ㅠ.ㅠ jajjj megorulok:D >< ha tudod, hozzd hamar a fejezetet:33 mar nagyon varoom~.~ csak igy tovabb az irassal!!!♡.♡ :*
VálaszTörlésTEJÓSÁGOSÉG. Hát amúgy ti komolyan meg akartok engem ríkatni, OLYAN SZÉPEKET ÍRTÁL NEKEM, HOGY MINDJÁRT CSINÁLOK EGY NEGYEDIK ÓCEÁNT A KÖNNYEIMBŐL XD Nem hiszlek el titeket, hihetetlenek vagytok♥
TörlésHát amúgy... Azért nem találtál az eddig részekben hibát, mert utólag mindig javítom őket. De amúgy mindig van benne, hiába nem akarom, hogy legyen, egyszerűen nem veszem addig észre, amíg nem publikálom a fejezetet.XD NEKEM IS ŐK A KEDVENCEIM, virtuális pacsit.
Na, ez fájt a Kaibaek-imádó lelkemnek. Ezt mindig el szoktam mondani, ezért neked is elmondom, hogy nekem ez a két páros első helyen van, csak valamikor az egyik elnyomja a másikat, és egy picivel előrébb van a dobogón. Most Baekyeol van előrébb, de ez bármikor megváltozhat. Imádom együtt Jongint és Baekhyunt, annyi moment van velük, meg alapból Jongin életem palija, tehát nem volt nehéz ezt elérniük nálam xd
Hogy mi történt a múltban, az hamarosan kiderül, már tényleg nem húzom sokáig. De egyébként tényleg semmiség, és csak Baekhyun haragszik emiatt Chanyeolra, Chanyeolnak nincs oka, ő volt a gyökér:D
UGYE? AMIKOR TUDATOSULT BENNEM, HOGY MIT ÍRTAM LE... hát enyhe orrvérzés, jaXDD
Úristen, és ha most te látnád az én vigyorgó képem, miközben választ írok neked, meg elolvastam a véleményed... Hát szerintem még Freddy is megrémülne tőlem hahahaha.
Mindjárt sírva fakadok, komolyan. Jézusom, nagyon örülök, hogy így gondolod, nagy szó ez nekem, és tényleg boldoggá tettél.
Én sem vetem meg ezeket a párosokat, amiket felsoroltál, csak nem is tudom. Suchen nekem olyan original, meg olyan aranyos Jongdae Junmyeonnal. Yixinggel az abszolút kedvencem Sehun, hihetetlen, hogy milyen aranyosak együtt.
Megígérem, hogy sietek vele^^ Csak itt a nyakamon a szóbeli érettségi, és arra is kéne már tanulnom (még nagyon sokat nem tudokxd)
Köszönöm, hogy írtál;; Először látom itt a neved, de remélhetőleg nem utoljára.
Ezmostígymiafuck??!! Nem, nem és nem! Ilyet nem tehet Junmyeon, szó sem lehet róla. Biztos már megint a valami szülői/társadalmi elvárásról van szó, azért kell egy nőstényt belekeverni szerencsétlen életébe.
VálaszTörlésPark Chanyeolt meg be kéne tiltani, de komolyan. Hát mi ez már, amit leművelt este vetkőzéskor meg reggel ébresztéskor? Aifjendoand szóhoz se jutok. o_O Huh, ott az elején, amikor Chan megjelent ugyanazzal a szöveggel, teljesen azt hittem, hogy megint lesz valami, de tudtam ám, hogy nem. Basszus, nagyon gáz az, ha az ember úgy akar kommentet írni, hogy eltelt már pár nap az olvasás után. Mindegy is, nem szenvedek tovább. Nagyon várom a folytatást *.* most aztán meg főleg. Kikészítesz, de komolyan. Siess a folyatással.
Èljen a feketeinges Park Chanyeol! Pusz
Ditta <3
Jajj Ditta lelkem, te is itt vagy?;; Örülök neked nagyon, te sem hagysz sosem cserben, és mindig leírod a véleményed.
TörlésHát, ez egy amolyan BUMM-féleség akart lenni, de nem is tudom. Igen, ezért kevertem bele egy nőstényt a történetbe, túúl sok volt már ennyi melegség, és nem lett volna reális. Tehát muszáj voltam ezt tenni, bármennyire is fáj.
Végre, örülök, hogy mindenki így gondolja:D Ugye, hogy milyen király a gyerek? Hát imádom.
Amúgy belecsempésztem a masszírozós jelenetet az álomból, csak itt fordítva történtek a dolgok. Egyébként egyedül te vetted észre, hogy ugyanazt mondják az elején, mint ahogy az álomban is történt, legalábbis csak te írtad le nekem. De azért örülök, hogy még így is rászántad magad a véleményírásra:)
Sietek, megígérem. ;;
Köszönöm, hogy írtál♥
JAAA, és felmentem a google plus profilodra, és teljesen sokkolódtam, amikor megláttam ott a blogom. Annyira nagyon hálás vagyok ezért neked. Köszönöm szépen.
Még szép, hogy itt vagyok és írok is. Megérdemled :-) Google plus? Hát nekem olyanom is van? Haha :-D Teljesen elfelejtettem, hogy valamikor használtam dolgokra. Ebből is látszik, hogy mennyire nem élek társadalmi életet az ilyen helyeken, csak a blogokra írok véleményeket. ^^ Jesszuska, komolyan azt írtam, hogy nőstény? *menten elájulok*
TörlésAzért a tanulást se hanyagold el! <3
Ami azt illeti, mostanában nem igazán tanulok, bár tegnap rászántam magam, és elővettem a töri tételeket, de az agyam körülbelül annyit jegyzett mint, mint az a cintányéros majomXD Nem tudom mi a baj, vagyis de, tudom, utálom a töritXD De majd ma tanulok, csak előbb felrakok nektek egy kis cuki Baekyeol részt;;
TörlésAmúgy igen, merő kíváncsiságból néztem meg csak, és láttam ott az én blogomat, KÉTSZER IS, meg Anna Suchen történetét, aki egyébként az egyik kedvenc íróm;;